Mire jó egy halálbüntetés-vita?

„Jogi értelemben tehát a halálbüntetés visszaállításának csak teljes európai konszenzusból következő kifejezett szabályalkotás vagy az európai (emberi jogi) rendszerekből való kilépés esetén van realitása. A kilépés esetét leszámítva nincs az a magyar kétharmad vagy háromharmad, amely ezt önállóan, az európai partnerek együttműködése nélkül meg tudná tenni. Ennek oka pedig, hogy Magyarországot a kérdésben nemzetközi jogi kötelezettségek »fogják«. Az emberi jogokat védő nemzetközi intézményekhez és Európai Unióhoz való csatlakozás során ugyanis lemondtunk szuverenitásunk ezen részéről is, és az európai közösséggel tartva mi is indirekt módon a halálbüntetés eltörlése mellett szavaztunk.

A mindennapokban rengeteget találkozom azzal a helyzettel, hogy mennyire nehéz közérthetően beszélni a szuverenitás kérdéséről. Mennyire nehéz megérteni és elmagyarázni, hogy mit jelent a gyakorlatban a politikai hatalom és döntéshozatal szintjén a nemzetközi rezsimekhez történő csatlakozás. Az, hogy Magyarország bizonyos előnyökért cserébe szuverenitásának egyes részeiről lemondott, azokat az Európai Unió többi tagállamával közösen, az uniós intézmények útján gyakorolja. Hogy mit jelent az Emberi Jogok Európai Egyezményén alapuló strasbourgi esetjog kiterjesztő értelmezési gyakorlata egyes területeken a magyar törvényhozó mozgásterére nézve, illetve hogy miért kulcsfontosságú az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatában a tagállami mérlegelési jog (margin of appreciation) intézményének következetesebb alkalmazása. A felvetett kérdések sora pedig szinte a végtelenségig folytatható..

Tapasztalatom szerint mindezeket a kulcsfontosságú kérdéseket szinte lehetetlen az átlagember szintjére lefordítani. Annak ellenére, hogy olyan összefüggésekről van szó, amelyeket valamennyi közéleti embernek, homo politicusnak ismernie és látnia kellene.

A halálbüntetés-vita ebben segít. Segít egyértelműsíteni és láttatni, hogy milyen elvek szerint működik Európa, mik a mozgásterünk határai, illetve hogy hogyan tud Magyarország ebben a térben egyáltalán mozogni.”