Orbán mágus Strasbourgban

„Amint a magyar kormányfő többször is hangoztatta: ő csupán azt akarja, hogy a menekültekkel kapcsolatos döntések kerüljenek vissza a nemzeti kormányok hatáskörébe. Mert a központi kvótarendszer tervezett bevezetése – érvel Orbán Viktor – felhívás keringőre. Reményt ad mindenkinek a próbálkozásra. Még akkor is fenntartja a migránsoknak az Európai Unióba áramlását, ha egyébként felszámolják a koszovói, az afrikai és a közel-keleti csempészbandákat, ha megsemmisítik a bárkákat stb.

O.V. szerint szép, szép a nyugatiak – nem mellesleg, a volt gyarmattartó országok – szándéka, de meggyőződése, hogy előbb-utóbb ők maguk mégiscsak lezárják a határaikat, s a végén a menekültektől úgy szabadulnak meg, hogy azok az olyan ütköző országokban maradnak, mint amilyen Magyarország is. Amúgy ki garantálja, hogy éppen annyian jönnek majd a NATO, illetve az USA más szövetségesei által szétbombázott országokon keresztül a mesésnek mondott-gondolt kontinensünkre, ahány migránssal most számolnak a való viszonyokat már-már isteni magasságokból szemlélő, kivételezett körülmények között élő brüsszeli álmodozók?      

Szó se róla, lenne mit megvitatni ezeken az ésszerű felvetéseken. Mint ahogy azon is, miért nem így tálalta a témát a miniszterelnök, amikor először beszélt a Kossuth rádióban a menekültkérdésről. Itthon ugyanis jórészt a fenti érvek nélkül, mindjárt egy brutális kérdőív tizenkét pontjával sokkolta magyarjait, és sokkolja mindmáig. A kérdőív, amit a héten kapott meg a nyolcmillió választó, kezdettől fogva leplezetlenül azt szolgálja, hogy a menekültáradat valóságos problémáját felhasználva olyan zsigeri indulatokat hívjon elő a társadalomból,amelyeket egy felelős államférfinak inkább csillapítania kellene. Ráadásul a menekültügy április 24-ei exponálását szinte nyomban követte a halálbüntetés bevezetésének felvetése.”