„Ha nem lennék magyar honfi, most azt mondanám, hogy bár ír lennék! Azért, mert Írországban nem kellene többet buziparádéra járnom, követelnem ezeknek a homároknak a jogait, amikor napnál világosabb, hogy a puna az én vezérlőcsillagom. Hozzám nem jöhetnének többet ezek az emberek azzal, hogy jajistenem, másodrendű állampolgárok a saját hazájukban, hogy nyomorultak és szerencsétlenek, mert megmondják, kibe lehetnek szerelmesek és kibe nem, ha meg azt nem is, hát tutira nem ismeri el az állam a heterókkal egyenrangúnak a kapcsolatukat.
Ennek Írországban vége! Egy homárpár ugyanolyan házasságot köthet, mint egy nem homár. És ezt a bölcs ír nép gondolja így. Ez a bölcsesség azonban messze túlmutat azon, hogy meghúzzák, meddig pofázhat bele az állam egy ember magánéletébe.
Írországban senki sem mehet oda az emberhez azzal, hogy azért boldogtalan, mert el van nyomva, mert nem egyforma a többivel. Nincs több buzihiszti!”