A törvény, ami alól senki sem vonhatja ki magát

„1965. április 19-én Gordon Earle Moore kémikus, San Franciscó-i lakos, a Fairchild Semiconductor vállalat kutatási igazgatója írt egy cikket az Electronics magazinba.A Fairchild úgynevezett integrált áramköröket gyártott, új technológia volt ez akkor, a Texas Instrumentsnél találták ki alig hét évvel korábban: félvezető lapkára kémiai eljárással nyomtattak parányi tranzisztorokat. Gordon E. Moore azt figyelte meg, hogy az alig hétéves integráltáramkör-gyártó ipar évente képes megduplázni az egységnyi területű félvezető lapra integrált apró kapcsolók, tranzisztorok számát, tehát a lapka adatsűrűségét. Moore a cikkben megjósolta, hogy a következő tíz évben az ipar tartani fogja ezt a tempót, és 1975-ig képesek lesznek arra, hogy 65 000 tranzisztort nyomtassanak egyetlen lapkára. A jóslat teljesült. (…)

Mindenki, akinek a zsebében ott lapul egy okostelefon, legalább félmilliárd tranzisztort hord magánál. Ha négymagos telefonja van, akár egymilliárdot. Jövőre már nyolcmagos telefonja lesz, aztán tizenhat magos, és öt év múlva több processzormag lesz a zsebében, mint szotyi. És mit csinál a zsebében lapuló brutális számítási teljesítménnyel, amivel több tízezerszer föl lehetne juttatni a Holdra és lehozni az Apollo–11-et? Hát madarakat lövöldöz malacokra! – teszi hozzá Peter Thiel technoszkeptikus milliárdos, és neki is igaza van.”