Jelöltjeink zömét a helyi civil világból kell majd kiválasztani. Nem jogi értelemben függetleneket, (többségük pártok jelöltje lesz), de függetleneket a múlt vádjaitól.
„És a baloldal? Jobban mondva, a teljes demokratikus oldal, remélhetőleg beleértve a felelős konzervatív gondolkodókat és a civileket is? Tamás Gáspár Miklós mellbevágó összefüggésre figyelmeztet, amit természetesen senki sem szándékosan idézett elő. A Jobbik kényelmesen átvehette a rokonszenves civil demonstrációk színpadáról elhangzó mondatokat a kidobandó 25 évről, az »új erőről«. Vona szerint »a 20. század pártjait legyőzte a 21. század pártja«. Természetesen nem kívánom, hogy ki-ki nyelje vissza a 25 év sok mindenben jogos kritikáját. De az eddiginél világosabbá kell tenni, hogy nemcsak a 25 évet nem akarják (ezt már mondták, ok, értem, részben osztom is), de nem akarják azokat sem, akik a 26. és az azt követő éveket süllyesztenék a barna mocsárba.
De a kesztyűt elsősorban a baloldali pártoknak kell felvenniük. A Jobbik hozzánk képest a tisztaság- és bátorságversenyben domborít, mi pedig érthetően a kormányzóképesség mezőnyében indulnánk. De ez olyan, mint az öttusa: nem elég egyetlen versenyszámban nyerni. Nemcsak korrekt gazdasági, hanem az eddiginél bátrabb szociális program is kell. Tölgyessy Péter kimutatta, hogy a 2006-os szintet a nemzeti összterméket illetően mostanra elértük, de a fogyasztásét – egyedül a régióban! – még mindig nem. De akkor a szociálpolitika forradalma nélkül ma már a gazdaság sem fejlődhet. És vannak kellemetlenebb teendők is. Jelöltjeink zömét a helyi civil világból kell majd kiválasztani. Nem jogi értelemben függetleneket, (többségük pártok jelöltje lesz), de függetleneket a múlt vádjaitól.
Igen, ez nem mindig igazságos. De a Fidesz vagy a Jobbik világa még igazságtalanabb volna.”