Folytassa kifulladásig!

„A bukás önmagában kevés. Tragikus döntésekkel, hazaárulással, hullahegyekkel még simán lehet bárki példakép. Horthy Miklós lényegesen nagyobb pusztítást végzett Orbánnál. Elvesztett egy háborút, százezreket mészároltak le a kormányzósága idején, az egész történet úgy kudarc, ahogy van, mégis akadnak nem kevesen, akik szobrot állítanának neki. Ha valaki antiliberális, reakciós és megbízhatóan korlátolt, akkor nem tud olyan károkat okozni, hogy ne legyen kultusza. Gerő András a neves antiszemita-vadász és legitimista történész, Ferencz Józsefnek emelne szobrot, a tüchtig tömeggyilkosnak (vö: aradi vértanúk, nemzeti gyásznap), a magyar történelmi tudatban kulcsszerepet játszó szabadságharc leverőjének, az első világháború kirobbantójának, aki mindent olyan jól meggondolt és megfontolt, hogy a kis villámháborúja korábban ismeretlen méretű szenvedést szabadított a világra néhány millió halottal, magyar vonatkozás: Trianon.

Inkább az a furcsa, hogy eddig nem kapott szobrot.

Régi törvényszerűség, hogy amikor egy kormánynak, pártnak, értelmiséginek végképp nem jut eszébe semmi hasznos, akkor pótcselekvésként egy újabb nyomorult szobrot állítana valamelyik történelmi sorscsapásnak. Innen nézve biztosak lehetünk abban, hogy tele lesz Orbán-szoborral valamikor az ország, mert amit most hárommillió éhezőnek, a liberális demokrácia felszámolásának és nemzetközi elszigetelődésnek látunk, az idővel büszkén vállalt hagyomány lesz a jobboldali mitológiában.”