„A cikkből – amely az izlandi sajtóra hivatkozik és abból idéz – pedig megtudhatjuk a következőket: az izlandi parlament törvénytervezetet készített elő, amely alapjaiban törheti meg a nemzetközi uzsoravilág monetáris terrorizmusát. Ugyanis a tervezet szerint az izlandi kereskedelmi bankok kizárólag a jegybank segítségével nyújthatnának a jövőben hitelt, a jegybank pedig visszakapná az ország monetáris bázisának növelésére, továbbá a pénzkibocsátásra vonatkozó tényleges monopóliumát.
Ez nem más, mint a liberális alapvetések egyik legfontosabbikának, a szent tehénnek a lemészárlása. Ez a nemzeti bank visszaadása a nemzetnek. És nem szabad elfelejtenünk azt sem, hogy Izland az egyetlen ország, ahol a 2008-as pénzügyi válság után – amelynek folyományaként vérlázító banki visszaélések kerültek felszínre szerte a világon – hivatalban lévő bankvezérek kerültek börtönbe, sőt, még a hivatalban lévő miniszterelnököt is lecsukták. És Izland az egyetlen állam a világon, amely nem vállal garanciát kereskedelmi bankjai veszteségeiért, vagyis nem társadalmasítja a magánhiányokat. Mert amúgy tudjuk, hogy őfelségei, a kereskedelmi bankok, amelyek a szent liberalizmus nevében állandóan az állam feleslegességéről, kicsinységének és eszköztelenségének fölöttébb szükséges voltáról szoktak volt öblögetni, a 2008-as válság után, amelyet ők okoztak, egymás sarkára hágva rohantak saját államukhoz, és tartották a markukat, hogy »üstöllést tessék bennünket konszolidálni, különben nagy baj lesz!«
Mert ez a liberalizmus lényege: a haszon magánügy, a kárért viszont, amelyet a tőke okozott, közösen viseli a felelősséget a társadalom.”