Simicska és Orbán hidegháborúja: atomot nem dobhatnak egymásra

2015. március 09. 19:53

Ez nem egy klasszikus hatalmi harc. Simicska nem akar miniszterelnök lenni, és Orbán Viktor sem akarja a Közgépet. Ez sokkal inkább két ember személyes sértettségéből serkent viszály, aminek nagyon komoly politikai következményei vannak.

2015. március 09. 19:53
Magyari Péter (DeDi)
444

Ahogy egy őket ismerő ember mondta, ez olyan mint a hidegháború: atomot senki sem vethet be, mert azzal mindketten örökre buknának. Nyilván sok terhelőt tudnak egymásról, de konkrét, bizonyított vádak nem hangoztak el sohasem, hiszen annyira összefüggött munkásságuk, hogy ha egyikük büntetőjogi felelőssége felmerül, akkor a másikról is azonnal kiderülhet valami hasonló.

Így a küzdelem egyik oldalán Simicska beszólogat, míg Orbán tovább szűkíti egykori barátja mozgásterét.

  • Orbán el akarta venni Simicska sajtóját, mire Simicska legecizte, 

  • erre Orbán kirúgta a vagyonkezelő vezetőjét, felmondta a köztévé a Simicska-cégek szerződéseit, 

  • aztán most Simicska lespiclizte (talán érte őt közben valami további sérelem).

Ütik egymást, de végső leszámolást ismerőseik szerint egyikük sem akart még indítani a másik ellen. Közvetlenül ugyan tavasz óta nem kommunikálnak, de közvetítőkön keresztül van néha üzengetés. A februári gecizés után is volt, állítólag akkor Orbán lépett először, de aztán az érdemi kapcsolatfelvételből semmi sem lett.

Simicska nem politikus, a nyilvánosság előtt akkor szerepel, amikor akar, és érezhetően el tudják ragadni az indulatai, és e kiszámíthatlanságában van az ereje. Orbánnak viszont ott van a teljes állam, az, amelyik Simicska cégeinek eddig munkát és pénzt biztosított.

Ez nem egy klasszikus hatalmi harc. Simicska nem akar miniszterelnök lenni, és Orbán Viktor sem akarja a Közgépet. Ez sokkal inkább két ember személyes sértettségéből serkent viszály, aminek nagyon komoly politikai következményei vannak. És mivel a személyes, érzelmi vonal ennyire erős, pont ezért teljesen kiszámíthatlanok a következményei is. Még az sem világos, hogy kinek mi lenne a győzelem.

 

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 75 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
oskar
2015. március 10. 10:40
Tudják, akik ez mögött vannak, hogy az ilyen vádat soha nem vakarja le magáról senki. Göncz Árpádról sem vakarja le senki, amit börtöntársai terjesztettek, hogy patkány néven jelentett. Nagyon útjában lehet valakiknek Orbán Viktor!!!!!!
OberEnnsinnen
2015. március 10. 10:34
" Ez sokkal inkább két ember személyes sértettségéből serkent viszály, aminek nagyon komoly politikai következményei vannak. És mivel a személyes, érzelmi vonal ennyire erős, pont ezért teljesen kiszámíthatatlanok a következményei is. " Szerintem, nem, egyáltalán nem. A következmények kiszámíthatóak. Ahogy eddig - bár voltak necces helyzetek - Orbán és a szabadságáért küzdelmet folytató Magyarország a továbbiakban is le fogja győzni Soros Györgyöt, aki a cikkíró lapját, a 444!-et kitartja.
catalina9
2015. március 10. 10:12
Elvtársak ez a Teller levél, bajai videó, Goodfriendmutyi újabb epizódja, és a ballibák mint mindig, próbálják a szappanbuborékot hőlégballonná fújni.
atila68
2015. március 10. 08:38
1. A szocializmusban bármi megtörténhetett, de az, hogy a Néphadseregnél egy sorkatona negyedórás előadást tartson egy őrnagynak, ráadásul arról, hogy „nem kellene, hogy a jövő értelmiségének a gerincét megtörjék”, az meglehetősen szokatlan. 2. Az, hogy ezek után a meglevő terhelő adatokkal meg sem próbálták beszervezni, szintén különös. 3. Másfelől, ha valaki egyszer már elkezdett jelentéseket írni, ráadásul a célszeméllyel egyeztetett haszontalanságokat, akkor utána már nem próbálták meg beszervezni, legfeljebb kizárni. Még az újrabeszervezés sem magyarázat, az idő rövidségére való tekintettel. 4. Nem csak a rendszerváltáskor tűntek el akták. A szervek korábban is selejteztek. 5. Nem valószínű, hogy egy előfelvételis kiskatonában, vagy akár egy egyetemistában a szovjet elvtársak meglátták volna nemhogy a leendő miniszterelnököt, de akár csak egy meghatározó politikust (vagy akár üzletembert) és kivitték volna az iratairól a másolatokat. 6. A „moszkvai másolatok” ügyét egyelőre így is csak az utolsó pártállami miniszterelnöktől tudjuk. Hogy akadnak ott a magyar állambiztonság (és a katonai felderítés) egyes tisztjeiről és informátorairól iratok, az több, mint valószínű – de hogy mindenkiről, az inkább kétséges. 7. A ’90-es években a botrányok és a vádaskodások-, majd az ezredfordulótól az interneten megjelenő listák és a hirtelen előkerülő akták korában kizárt dolog lett volna, hogy egy kiemelkedő politikusra vetélytársai ne próbálták volna meg rásütni az „ügynöki múlt” bélyegét – ha lett volna ennek valami alapja. Végül, általában az „ügynöközés” kapcsán hadd álljon itt egy rövid idézet az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgató-helyettesével, Kónyáné Kutrucz Katalinnal készített interjúból (2015. február 25.) „Hatalmas átverés az ügynöklisták nyilvánosságra hozatalának követelése … a hivatásos alkalmazottak és az ügynökök anyagait a tudományos kutatók szabadon kutathatják.”. A szerző a Nemzeti Emlékezet Bizottságának tagja. Máthé Áron történész, mozgasterblog.hu
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!