Nem valakihez kell lojálisnak (és főleg nem szervilisnek) lennem, hanem ahhoz az eszmeiséghez, amelyet a Magyar Nemzet képvisel. Mégis, akaratom ellenére áruló lehetek sokaknál: ha felmondok, azért, ha nem mondok fel, akkor azért.
„Amikor tizenöt esztendővel ezelőtt aláírtam a szerződést a kiadóval, nem egy pártelnökhöz vagy nagyvállalkozóhoz szegődtem, hanem a Magyar Nemzet napilaphoz. Lehet, hogy én ideológiailag nem vagyok elég képzett, de azóta sem látom ezt másként - nem valakihez kell lojálisnak (és főleg nem szervilisnek) lennem, hanem ahhoz az eszmeiséghez, amelyet a Magyar Nemzet képvisel. Mégis, akaratom ellenére áruló lehetek sokaknál: ha felmondok, azért, ha nem mondok fel, akkor azért. És igen, érzem a nyomást sok oldalról - sokan akadnak, akik helyettem szeretnék eldönteni, mit tegyek, és mikor. (...)
Nem tudom kinek jó ez a csapásokat adunk és kapunk helyzet. A nemzetközi helyzet fokozódik, harcolni kell, mondják ezt azok, akik korábban békét és megnyugvást igértek. És közben látom azt is, és cseppet sem örülök neki, hogy valamilyen,a sajtó világán bőven túlmutató oknál fogva szétvernek jól működő, szerintem minőségi munkát végző műhelyeket, miközben az újról, amit létrehozta, elsőre nem a minőség jut az eszembe. De ha netalán sikerül is felépíteni az újat, az emberekben, akik a hátukon cipelik az egészet, végérvényesen eltörött valami. Feketén-fehéren kiderült, amit ugyan valahol a szívünk mélyen tudtunk, de hagytuk magunkat elcsábítani az illúziónktól: hogy eldobhatóak, lecserélhetőek, megtagadhatóak vagyunk, mint valami használt intimbetét. És ezzel a tudattal gyaníthatóan nem lesz őszinte a mosoly, szívből jövő a lelkesedés azoknál sem, akik már új munkahelyen szolgálják a régit.
Mindennap gombóccal a torkomban jövök be a szerkesztőségbe, mert nem tudom, ma éppen ki mondott fel, és miért. Régi barátságok mennek tönkre, emberek nem néznek a másik szemébe, és még nekem kell elnézést kérnem, hogy elegem van az egészből. Akit nem kerestek még meg, azt gondolhatja, ő semmit sem ér a piacon. (»Bástya elvtársat már meg sem akarják gyilkolni? Én már sz...rt érek?!«) és vannak mások, akik jól érezték magukat itt évekig, de nem látják biztosítottnak a jövőt, ezért az első ajánlatra elmenekülnek. Ha rosszindulatú lennék, azt kívánnám a kormánypártok vezetésének, hogy mindannyian hamarosan a miénkhez hasonló, a létbizonytalanságból eredő dilemmahelyzetben találják magukat.”
*
Lukács Csaba cikke a Magyar Nemzet március 21-ei számában jelent meg.
Orbán Viktor leszögezte: „Aki azt állítja, hogy Magyarország területére belépett Aszad elnök, az vadászterületet csinált vagy akart csinálni Magyarországból.”
A munka nem áll meg a bérmegállapodással, jelentette ki a miniszterelnök.
A „békekormány” abszurd háborúpártisága az Európai Unióval szemben néhány napon belül konkrét és húsba vágó anyagi kárt okoz minden magyar embernek.
Európát valójában a brüsszeli bürokraták árulták el, véli a többség.
A kisfiút 24 évvel ezelőtt, 2000 májusában gyilkolták meg.
Kikészültek a balos megmondóemberek.
Pep Guardiola szerint néha elmegy az esze és ilyenkor az idegesség durvasággal párosul nála. A Manchester City menedzsere arról is beszélt, hogy csak könnyű ételeket tud fogyasztani a stressz miatt.
„Az árverések ma is kiemelkedő társadalmi események, éppen ezért nem mindegy, milyen helyszínen rendezik meg ezeket” – véli Pintér Péter, a Pintér Galéria és Aukciósház vezetője. Ezért is költöztek most egy időre a Kincsem-palotába; karácsonyi aukciós tárlatukon 20. századi művek, kortárs magyar művészek munkái és ékszerek is szerepelnek.
