„A Jobbik történelmi csúcseredményéhez szükség volt arra, hogy a kormányzó párt a maga idegenellenességével (legutóbb a bevándorlók elleni kirohanásokkal), a bankok és a multik támadásával, a törzsi típusú (reflektálatlan) nemzeti odaadással előkészítse a talajt a Jobbiknak. Eddig a rendezettség és a kormányzás képessége szólt az uralkodó párt mellett e körben, de e tekintetben egyre több kételyre van ok.
Természetes módon fordulnak innen a közeli Jobbikhoz, amely nem mulasztja el a Fidesz lelketlen társadalomszemlélete által adott lehetőségek kihasználását sem. Orvost, olcsó élelmet, földet és sok jót kérnek mindenkinek. Közben a politikai derékhadukról sorra kerülnek elő náci karaktert festő információk, de ezek az előbb leírt körben, félő, akár imponálhatnak is. Látszólag a magyar politikai életben történt valami, ami magyarázatot kíván, valójában azonban e végtelenül durva eszközökkel élő párt előretörése emberi értelemben megrázó.
Sneider Tamás Jobbik-alelnök így fogalmazott békésebb arculatukról: »Az egyszerű honpolgár – akiben mondjuk semmi nemzeti érzés nincsen – mégis azt mondja: na, szimpatikus ez a Jobbik, rá fogok szavazni.« És minden arra utal, egyre kevesebb az emberi érzéseit megőrző hazaszerető polgár, aki képes olvasni a jelekből.”