„Törekedne egy új társadalom felépítésére. Nem tart attól, hogy az emberek ragaszkodnak a megszokott életmódjukhoz, és nehéz őket tömegesen rávenni egy ilyen váltásra?
A képek, amiket látnak a tévében vagy bárhol, azt mutatják, hogy az ember rendkívül erőszakos, az élettel szemben is. Ha nem változtatunk ezen, elpusztítjuk magunkat. Nem csak az ember és ember közt van ellentét és háború, hanem az ember és a természet közt is. Ez azt jelenti, hogy egyáltalán nem isteni perspektívában cselekszünk. A szeretet az, ami mindent megváltoztathat. Az ellenség szeretetének parancsa mutatja, hogy a szeretet mennyire cselekvő kell legyen. Elég lenne ezt komolyan venni, és meg lennének oldva a problémáink.
Ma Magyarországon a biotermékek luxuscikknek számítanak az áruk miatt. Egy hétköznapi városi ember, aki plázákban és szupermarketekben vásárol, hogyan tudja megtenni az első lépéseket az ön által ideálisnak tartott életmód felé?
Már ott kezdődik a probléma, hogy a városi emberből indulunk ki, aki foglya egy rendszernek, egy földön kívüli élőlény, nincs kapcsolata a földdel. Kérdés, hogy mennyire van tudatában, hogy az egészségére nézve nagy hatással van az, hogy mit eszik meg. Ha tudatosítja ezt, akkor a fölöslegeset csökkenti az életében, és a lényegesre koncentrál. A legfontosabbá az kellene, hogy váljon az életében, hogy milyen táplálékot ad magának és a gyermekeinek. Ha ezt megérzi, prioritásként fogja kezelni. A testünk szent, és nem szabadna bármivel szennyezni. (...)
Tokióban negyvenmillióan laknak, és még számos ilyen hatalmas metropolisz van a Földön, a kisebb városokról nem is beszélve. Az emberiség többsége már városokban él. Hogyan lehetne visszavezetni mindenkit az ön által ideálisnak tartott életmódhoz? Nem utópia ez?
Persze, ez utópia. Szerencsére vannak utópiák! Egy mentális struktúrát fogadunk el valóságként, pedig nem ez a valóság. Azt kell látnunk, hogy amit mi realitásnak tekintünk például a városokkal kapcsolatban, az egy illúzió. Ebben az illúzióban nem lehet élni, és ki kell lépni belőle. Nincs urbanizációs megoldás, mert az urbanizáció maga a probléma. (...)
Hanyatlik a nyugat?
Igen. Nem egy spirituális civilizációban élünk, hanem materialistában. Növekszik az igény a szorongást és lelki nyomort csökkentő szerekre, ez mutatja, hogy óriási a kétségbeesés a nyugaton, és ezzel párhuzamosan növekszik az erőszak. Ez nem vezet sehová. A társadalom nem együttműködésen alapul, hanem inkább pokol.”
