Ahogy Orbán nélkül nincs Fidesz, Gyurcsány nélkül nincs DK. Egy nem demokratikus pártban ez természetes. Demokratikus pártban nem az.
„Természetesen nem lehet. Ahogy Orbán nélkül nincs Fidesz, Gyurcsány nélkül nincs DK. Egy nem demokratikus pártban ez természetes. Demokratikus pártban nem az. A hangsúly a lehetőségen van. Az, hogy ennek lehetősége sem képzelhető el, az sok mindent elárul.
A Demokratikus Koalíció tisztújító kongresszusa alkalmat adna arra is, hogy a párt értékelje a teljesítményét. Még inkább azt, helyes irányba tart-e. Ehhez képest kellene a tisztújításnak a különböző irányzatok képviselőit súlyuknak megfelelő szerephez juttatni a pártban. De ilyenek nem nagyon látszanak, kevés kivételtől eltekintve, nincsenek.
Kelet-Európában szocializálódott embernek ilyenkor azonnal a párton belüli centrális erőtér jut eszébe. Olyan pártokra jellemző ez a végtelen egyetértés, amelyekben a vezető véleményétől eltérő álláspont ellenséges támadásnak számít, ahol nem legitim az eltérő gondolkodás. A kritika jogát még a liberális szellemiségű sajtótól is elvitatják.
A Demokratikus Koalíció bő négyéves története pedig felvet bizonyos kérdéseket az Orbán-rendszerhez való viszonyával kapcsolatban. S hogy e tekintetben jelentős mértékben fel sem merül a párton belül különvélemény, ezekről nem folynak legitim és nyilvános viták, az megkérdőjelezi e párt demokratikus jellegét.”