Kisebb hiány, magasabb növekedés

„Számos szakértő, köztük a jegybank stábja is azt jósolja, hogy az idén alacsonyabb lehet az államháztartási hiány a kormányzati tervnél. Osztja-e ezt a várakozást? 

Szerintem is alacsonyabb lesz a hiány annál, mint amivel terveztük erre az évre. Ez GDP-arányosan valahol 2,5-2,9 százalék között lesz. Én a deficit év végi számát 2,6-2,7 százalékra várom, ugyanakkor a hiány végső alakulása sok mindentől függ. Pél­dául jelentős szerepe van annak is, hogy a minisztériumok, a költségvetési intézmények hogyan tudták a gazdálkodásukat lezárni. Sokszor az történik, hogy a decemberi véghajrában szerződéseket nem kötnek meg, felduzzadnak a maradványösszegek, nehéz kiszámítani az év végi számot. De valóban arra lehet tippelni, hogy alacsonyabb lesz a hiány a tervezettnél. 

Mi lesz a különbözet sorsa?

Ha kisebb lesz a hiány, akkor kisebb lesz az adósságállomány is. Annak örülünk, hogyha évről évre azt tudjuk üzenni az embereknek és az Európai Uniónak, stabilan és tartósan három százalék alatt van a magyar államháztartás hiánya. 

Mi áll az egyenlegjavulás hát­terében? 

Ebben az évben magasabb lett a növekedés, s ez segítette a központi bevételek kedvező alakulását. Szeptember, október és november hónapban egymást követően többlete volt az államháztartásnak, decemberben is arra számítunk, hogy ez így lesz. Nem volt igazuk azoknak a szkeptikusoknak, akik év elején már húzták a szájukat, hogy magas a deficit. Szinte minden évben úgy alakul, hogy a hiány az év elején meglódul, aztán az év második részében kedvezően alakulnak a számok. Most az a váratlan helyzet állt elő, hogy még a várakozásainknál is kedvezőbben alakult a második félév. 

Gazdasági növekedés tekintetében mi a tárca végső várakozása, és hogyan alakulnak a makropálya más részei? 

Az idén 3,2 százalékos növekedéssel számolunk, és jó esélyünk van arra, hogy ezzel a bővülési mértékkel az Európai Unió huszonnyolc tagállama közül a dobogóra kerülünk. Volt olyan negyedévünk, amellyel az idén az elsők voltunk a közösségben. A második negyedévben 3,9 százalékkal nőtt a GDP. Eközben infláció tekintetében historikus, hatvanas éveket idéző számokat hozunk, 1963-ban volt utoljára 0,7 százalékos a pénzromlás, pontosabban a pénzjavulás mértéke. Miközben adósságállományunk függ az árfolyamszinttől, addig arra számítunk, hogy képes lesz GDP-arányosan a csökkenésre.”