Kifulladásig?

„Hiába mosolygott sármosan Bruce Willis az orosz Trust bankot népszerűsítő plakátokon, a pénzintézet a napokban sürgősen 500 millió dolláros állami mentőövre szorult, és a rubelválság első banki áldozatává vált. A karácsonyi ünnepek alatt is fokozódott a pénzügyi nyomás Moszkvára: először a szaúdi olajipari miniszter sokkolta a világot azzal a kijelentésével, hogy nekik mindegy, mennyi az olaj ára, elmennek akár 20 dollárig is hordónként, akkor sem csökkentik a kitermelésüket. Elég érdekes kijelentés egy olyan ország képviselőjétől, ahol a költségvetési bevételek minimum 90 százaléka az olajszektortól függ, Szaúd-Arábia pedig mellesleg a világ legnagyobb olajexportőre…

(...)

Kelet-Közép-Európa és Magyarország pedig akaratán kívül ütközőzónába került, és a veszteségek minimalizálása érdekében az óvatos, megfontolt, szövetségeseket kereső politikának ma nincs alternatívája. Az ukrán krízis kezdete óta gyengült a forint, és a csődbe ment Ukrajna közelsége negatívan hat a kelet-közép-európai régió országainak megítélésére, az állampapírok iránti keresletre és a külföldiek beruházási kedvére. Ilyen helyzetben csak a költségvetési fegyelem és az államadósság csökkentése lehet a helyes válasz, és nem az unió miatt, hanem mert ez az ország jól felfogott érdeke. Soros György 1998-ban előre ivott az orosz medve bőrére, amikor azt mondta, a »válság eljutott a végső fázisba«. Nem lett igaza.

Az oroszok most kétségtelenül meggyengültek, de vannak tartalékaik, és nagyhatalomnak számító szövetségeseik. Jól vizsgázott a BRIC-csoport (Brazília, Oroszország, India és Kína), különösen Kína, amelynek 4000 kilométernyi oka van a barátságra: ilyen hosszú ugyanis a Szibéria ereje nevű orosz–kínai gázvezeték.”