A kínai-orosz közeledésről

Most, hogy Oroszország kellemetlen megreccsenése nyomán sokan a kínai-orosz szövetség együttdübörgésétől várják a Nyugat újabb rettegnivalóját, érdemes észrevenni a sokszor elfelejtett nagyságrendeket.

Oroszország a maga lakosságával szinte pontosan úgy aránylik Kínához (143 millió az 1,35 milliárdhoz), mint Kanada az USA-hoz (35 millió a 319 millióhoz).

A nemzeti össztermék tekintetében Oroszország (2097 milliárd dollár) és a nála négyszer kisebb lakosságszámú Kanada (1827 milliárd dollár) pont egy súlycsoportban vannak; miközben az USA világelső a nemzeti össztermékben (16000 milliárd dollár), Kína pedig 9240 milliárd dollárnál tart.

Oroszország ugye a világ legnagyobb területű (17 millió négyzetkm), Kanada a világ második legnagyobb területű (10 millió nkm) országa, míg Kína (9.572 millió nkm) és az USA (9.526 millió nkm) területei szinte pontosan megegyeznek.

Oroszország és Kanada is rendkívül gazdag ásványi kincsekben. A különbség viszont az, hogy Kanada déli szomszédja, az USA egy vele szövetséges, baráti, szinte egylényegű angolszász liberális demokrácia; míg Kína és Oroszország viszonyáról és politikai rendszeréről ez enyhén szólva sem mondható el. És az oroszok soha nem lehetnek biztosak abban, hogy Kína nem fogja egyszer lenyelni magának Szibériát; de legalább mindkettejüknek vannak atomfegyvereik.

Oroszország Ázsia Kanadája, csak utóbbi atomfegyverek birtoklása nélkül is nyugodtan alhat; míg Oroszország a lakosságban közel tízszer, gazdaságilag lassan ötször nagyobb Kína árnyékéban töprenghet azon, nem lesz-e egyszer túl nagy étvágya a jövőben egyre inkább általa is táplált sárkánynak. Az orosz-kínai közeledés során inkább az oroszoknak, mintsem a Nyugatnak lesz több aggódnivalója.