Nem Washingtonnak kell bizonyítani

„- Mi volt az ön véleménye McCain megjegyzéseiről? A State Department utóbb némiképp elhatárolódott a szenátor szavaitól.

- John McCain köztiszteletben álló amerikai szenátor, ismert arról, hogy kemény véleményeket fogalmaz meg, s a véleményét képes tényekkel is alátámasztani. Ez azonban nem jelenti azt, hogy mindennel egyetértünk, amit a szenátor, vagy bármely amerikai honatya mond. McCain a saját véleményét képviseli a szenátusban. Ez a nagy előnye egy olyan törvényhozásnak, amelyben az emberek képesek vitatkozni, kicserélni a véleményüket. A szenátor a saját álláspontját fejtette ki a budapesti amerikai nagykövet megerősítését megelőző vitában, hogy befolyásolja a szavazást, az azonban nem az ő elképzelései szerint alakult. Nem tudta meggyőzni kollégái többségét. De bizonyos aspektusai annak, amit mondott, egybevágnak a mi álláspontunkkal. A civil társadalommal kapcsolatosan, a független bíróságok fontosságát illetően, a magyar alaptörvényre vonatkozóan. Jónéhány olyan aggodalmat megfogalmazott, amelyet korábban más országok és az Egyesült Államok is felvetettek. Ezeket az aggodalmakat mindenképpen osztjuk. (…)

- Hetek-hónapok óta folynak a magyar-amerikai diplomáciai csatározások. Lát valamilyen változást a magyar kormány hozzáállásában?

- Sok véleménycsere folyik. Meg kell találni a módját, hogy nyílt párbeszédet folytassunk. Talán valamivel nagyobb a fogadókészség arra, amit mondunk. Ebben a kapcsolatrendszerben képesnek kell lennünk arra, hogy megtaláljuk a pozitív vonatkozásokat azokon a területeken, ahol együtt akarunk dolgozni. Ezeknek a vitáknak a nyilvánosság előtt kell folyni, hogy tanulhassunk egymástól. Két szövetséges ország között nagyon is helyénvaló, hogy megvitassuk, mely területeken tudnánk javítani az együttműködést. Az, hogy képesek vagyunk a jó és a rossz dolgokról is beszélni, azt mutatja, hogy ez egy erős kapcsolatrendszer. Az Oroszország elleni szankciók ügyében, Ukrajna kérdésében az utóbbi időben pozitív nyilatkozatok hangzottak el. A kormány eddig is megtette, ami szükséges, de nem beszélt erről, mostanában már nyíltan is állást foglalnak. A jó kormányzás terén is vannak megbeszélések, de nem látjuk, hogy történne bármi, legyen szó akár az átláthatóságról, vagy a kormánytisztviselők elszámoltathatóságáról. Éppenséggel számos dolog aggodalomra ad okot. A civil társadalom megfélemlítése folyik, NGO-k külföldi ügynököknek bélyegzése, egyes szervezetek adószámának felfüggesztése olyan tények, amelyek ezt alátámasztják. A kormány szavakban állítja, hogy fontosnak tartja a civil társadalmat, de milyen konkrét tényekben mutatkozik ez meg?

- Vida Ildikó azt írja, rágalmazásért bepereli önt, és a kormányfő ebben támogatásáról biztosította a rádióinterjúban.

- Elképzelhető, hogy a hölgy meg is valósítja azt, amit beígért, de meg kell mondjam, nagyon érdekes, vajon hogyan is akar hozzáfogni. Ha egy személy vitatja az Egyesült Államok döntését belépésének megtiltásáról, akkor vízumért kell folyamodnia, s e folyamatban megvitathatjuk, miért tiltottuk el a belépéstől. Láttam Kovács Zoltán kormányszóvivő kijelentését, miszerint az amerikai adminisztráció még mindig nem mutatta be bizonyítékait magyar kormánytisztviselők korrupciós tevékenységét illetően. De ez nem is a mi dolgunk. A magyar kormánynak, ahelyett, hogy arról beszél, nem látott az amerikaiak által benyújtott bizonyítékokat, a magyar állampolgárok által benyújtott bizonyítékokról kellene beszélnie. Ha valóban látta a magyar állampolgárok által benyújtott bizonyítékokat, a magyar kormánynak be kellene mutatnia, pontosan mit is tesz, nagyobb átláthatóságot kellene biztosítania. Hogyan is működik a gyakorlatban a zéró tolerancia a korrupciós ügyekben? Mutatnék valamit. Lehet, hogy a magyar kormány minden tudomására jutott korrupciós ügyben eljár, hogy lépéseket tett. De itt vannak a saját adataik. A főügyészség hivatala 2013-ban 120 korrupciós ügyet nyitott meg, de ezek közül csupán 33-ban indított nyomozást. Tehát az emberek tettek feljelentéseket korrupt közhivatalnokokról, de nem hozták nyilvánosságra, kik ezek az illetők, milyen ügyekről van szó, ha a kormány eljárna ezekben az ügyekben, talán hasznos lenne, hozzájárulna a bizalomépítéshez. Az amerikai igazságügyi minisztérium közéleti integritási osztálya éves jelentést tesz közzé a korrupciós vizsgálatokról (az amerikai nagykövetség honlapján hozzáférhető - a szerk.). Konkrét adatokat tartalmaz, nevekkel, időpontokkal, milyen cselekménnyel gyanúsították meg az illetőt, mikor emeltek vádat. Ilyen jelentések jobb betekintést adnak, mit is tesz ténylegesen a kormány. Ha a magyar kormány tényleg eljár, nem vár egy külföldi kormányzat által átadott bizonyítékokra, hanem kivizsgálja azokat, amelyeket saját polgárai hoztak tudomására.”