Nyugdíjhazugságok

2014. november 24. 07:59

Mit tehet ilyenkor az ellenzéki politikus és annak sajtója? Hazudik. Ezt tette a magánnyugdíjrendszer átalakításakor az előző ciklusban is. A különbség annyi, hogy akkor 3000, most „csak” 200 milliárd forint ellopásával riogatnak.

2014. november 24. 07:59
Szilágyi Richárd
MNO

A második Orbán-kormány 2010-ben megtette a szükséges intézkedéseket a kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszer felszámolására, ezzel a nyugdíjkassza egyensúlyi állapotának rendezésére. A visszalépések után az is kiderült, hogy a hárommillió pénztártag jelentős része egy-két százalék körüli reálhozamhoz – néha még annyihoz sem – jutott. Az elrendelt nyomozások során pedig egyértelművé vált, hogy a hazai magánnyugdíjrendszer működésében, felelősségvállalásában és gazdálkodásában – a pénztártagok közösségi érdekeivel szemben – valójában egy jól körülhatárolható magánérdek érvényesült működésük során. Valószínűleg az sem írható a véletlen számlájára, hogy a kasszák felügyelőbizottságai és igazgatótanácsai tele voltak MSZP- és SZDSZ-közeli tagokkal. Persze akiknek ezek a tények sem nyitották fel a szemét, azoknak a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélete sem lehetett elég meggyőző, amely kimondta: a magyar állam nem lopta el a magán-nyugdíjpénztári befektetéseket.

A csúsztatások sora persze a mai napig folytatódik. A Bajnai-féle egykori pártszövetség másik tagja, a Párbeszéd Magyarországért Párt a napokban azt állította, hogy nem valósul meg az egyéni nyugdíjszámlák rendszere. Van számukra egy rossz hírem: az állami nyugdíjrendszer egyéni nyilvántartási rendszerének kiépítése jó ideje megkezdődött. Való igaz, hogy lassan halad, és az ezzel kapcsolatos korábbi kormányzati megnyilatkozások sem voltak mindig egyértelműek. Jó lenne ebben rendet tenni.

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 41 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Eltünt
2014. november 24. 15:12
Az állam évente a magán nyugdijpénztárba hároszázharminc milliót fizetett be évente a közpénzből mert másképp működésképtelen volt a pénztár ,költségvetés nem tudta kigazdálkodni a háromszázharminc millió forintot kölcsönökből fedezte az állam.Ez is közre játszott a 2010 évre való csődbe,nagy lyuk keletkezett a költségvetésben .
Eltünt
2014. november 24. 13:21
Magánnyugdij pénztár jó csorgató pénzcsap volt az mszp-szdsz részére ,mert a pénztár fejesei mszp-szdsz-k voltak ,csakhogy a megtakarított pénzek nem szaporodtak mert a vezetőség felélte a többletet,uj autók nagy székház magas premizálás egekig érő fizetések. Sőt gyf azon meditált hogy az összes megtakarítás a nevekről leveszik egy kalapba dobják pár vezető saját nevére veszi felteszik a tőzsdére mert őket ismerik nagyobb hozamot érnek el ,,,erről só se volt hanem a megtakarított pénzeket így lehetett volna eltüntetni meglógni vele ellopni,az akkori Fidesz ellenzékként megakadályozta.
Agricola
2014. november 24. 12:10
Sok eszes eszdéeszes olyan nyugdíjrendszert szeretne, amelyben a befizetett és elkönyvelt nyugdíjjárulékok nagyságát minden korlátozás (korrekció) nélkül követné a nyugdíj kifizetés és akinek nyugdíjjárulék befizetése százszorosa az átlag befizetésnek, annak nyugdíja is legyen százszorosa az átlagnyugdíjnak. A svéd nyugdíjrendszer megalkotói nem így gondolkodtak.
Agricola
2014. november 24. 12:00
A svéd nyugdíjmodellről 2010.01.19.-én Dragos Erzsébet élő újságíró írt alapos tanulmányt Érdekességek: 1. Az általános nyugdíj alapja minden adóköteles jövedelem, 2. Minden adóköteles 100 koronából 18,50 megy az állami nyugdíjkasszába. Nagyobb része (16 százalék) az általános jövedelem(alapú) nyugdíjalapba, amely egy újraelosztó rendszer: az aktuális általános jövedelemalapú nyugdíjakat folyósítja belőle az állami nyugdíjintézet (PM) – tehát az aktívak kreditet adnak a PM-nek, s ők majd a következő generáció 16 százalékaiból kapják majd az alapnyugdíjukat. 3. A maradék 2,5 százalékot pedig – amely a prémiumnyugdíj képzésére hivatott – a polgár által választott értékpapírokba fekteti az állami nyugdíjalapkezelő intézet (PPM). 4. Mindezen tételek értékének alakulásáról minden év végén személyre szóló elszámolást kap a polgár. A nyugdíjintézet honlapján lévő kalkulátor segítségével kiszámítható a majdani prémiumnyugdíj összege. 5. De csak a befizetett 2,5 % után járó prémiumnyugdíj kalkulálható előre. 6. Ugyanis a nagyobb része (16 százalék) elosztása már úgy történik, hogy a fák nem nőhetnek az égig. 7. A nyugdíj összegének túlnyomó részét ugyanis egy bizonyos „népjóléti alap” figyelembevételével számítják ki, s az nem lehet több, mint ennek az alapnak 7,5-szöröse. 8. Tehát ma a legmagasabb nyugdíj 30 ezer korona körül van, míg a legkisebb (garantált) nyugdíj ennek nagyjából a harmada.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!