A kivándorlás következményei

„A szomszédokra való mutogatás nem megoldás, a helyzetet valahogyan kezelni kell, mert egyszerűen nem mondhatunk le ennyi jól képzett magyar állampolgárról. De nem szabad arról sem megfeledkezni, hogy a jól képzett kelet-európai munkaerő elcsábítása a »fejlett világ« kőkemény gazdasági érdeke. Térségünkből ugyanis fegyelmezett, jó munkabírású, alkalmazkodó, azonos kultúr- és vallási közegből érkezett munkavállalókat kapnak, akik kevés pénzért végeznek minőségi munkát.

Érkezésükkel nem növekedik a terrorveszély, nem akarnak mecseteket építeni és jellemzően beszélik a nyelvet is (a román kivándorlók ezért mennek előszeretettel Olasz-, Spanyol- vagy Franciaországba, mert a nyelvi rokonság miatt nagyon hamar be tudnak illeszkedni). A diplomás emberek elcsábítása mellett (a klasszikus agyelszívás példája az orvosok átcsábítása jó fizetéssel, vagy a tehetséges egyetemistáknak felajánlott ösztöndíjak, majd a végzés után érkező visszautasíthatatlan állásajánlat) a szociális területen van óriási igény becsületes, megbízható és olcsó munkaerőre.

Ausztriában, Németországban, a skandináv államokban, de még Izraelben is idős emberek ezreit gondozzák olyan, tisztességben megőszült kelet-európai fiatal nyugdíjasok vagy ötven fölötti munka nélküli nők, akik hónapokra kiköltöznek az illetőhöz, és nyugati szemmel nézve kevés pénzért gondozzák őket. A nyugat-európai politikusokat nem érdeklik a kelet-európai szétszakított családok, egyszerűen csak örülnek a társadalom elöregedésével jelentkező új problémák (számukra) megnyugtató megoldásának.

A helyzet tragédiáját jól jelzi, hogy sok kelet-európai országban igen jelentős a hazautalt jövedelmektől való függőség, és a szociális ellátórendszereket jobban megviseli a nagyfokú elvándorlás. Romániában, ahonnan legalább hárommillió ember ment el a középkorosztályból, szülők nélkül maradtak a kisgyerekek és segítő kezek nélkül az idősek. A szakemberek új, eddig nem tapasztalt problémák tucatjait azonosították az »eperszedők árvái« között – az ideiglenesen szülők nélkül maradt gyerekeket azért nevezik így, mert az első tömeges kivándorlás jellemzően mezőgazdasági idénymunka, többek között eperszedés miatt indult Romániából.”