Nem adhatjuk bérbe a baloldaliságot

„– Az önkormányzati választás estéjén elmondott beszédéből úgy tűnt, a kudarc fő okának Gyurcsány Ferencet tartja. Úgy kell ezt értelmeznünk, hogy az MSZP többé nem köt választási együttműködést Gyurcsánnyal?

– A politikában nincs soha. Arról beszéltem, hogy lezárult az a korszak, amelyben a tagolt ellenzék kizárólag egy szervezeti konstrukció, az összefogás létrehozásával próbált alternatívát kínálni. A választók világosan megmondták: ez kevés nekik. Nem hatalmi alternatívára vágynak, hanem arra, hogy valaki megoldást kínáljon az elszegényedésre, a lecsúszásra, a nyomorra.

– Mégiscsak Gyurcsány nevét említette. Egyedül ő testesítené meg a hatalmi politizálást?

– Ez nem személyi kérdés. Gyurcsány Ferenc pártjának sok sikert kívánunk. Mi a választókkal akarunk foglalkozni, ennek szenteljük a következő két évet. Az elnökség arra vállalkozik, hogy egy nemzeti elkötelezettségű, modern, karakteresen baloldali néppártot kezd el felépíteni. ()

– Az értékekről beszél, ám az MSZP az utóbbi évtizedben nem tűnt koherensen baloldalinak. A párt különböző vezetői ma ugyanazt gondolják például az állam szerepéről az oktatásban vagy a közműszolgáltatók tulajdonlásában?

– A múltról megvontuk a mérleget, a választók is megtették háromszor az idén. Felesleges olyasmiről beszélni, amit a választók már elrendeztek. De nem lehet az országban zajló folyamatokról úgy beszélni, hogy a párton belül nem tisztáztuk azokat az alapkérdéseket, miként viszonyulunk a közösségi tulajdonhoz vagy a tudáshoz való hozzáféréshez. Nem a vereségek, hanem az utóbbi huszonöt évben történt változások miatt kell ezen gondolkodnunk. Ezekről az ügyekről kell lefolytatnunk a vitákat, nem arról, hogy kivel, mikor és miként kell összefogni. És kérdés az is: meg merünk-e szólítani másokat a velünk hagyományosan együttműködő csoportokon kívül? Erről szól a nyitás, nem arról, hogy felvázolok egy nagy ívű struktúrát.”