Vértanúk

„Október 6. az aradi vértanúk napja. Olyan férfiaké, akik számára a tisztesség, a becsület, a nemzetük iránti hűség többet ért, mint az életük. Több mint egy évtizeddel a rendszerváltoztatás után, az első Fidesz-kormány idején, 2001-ben nyilvánították ezt a napot nemzeti gyásznappá. Felkeléseinket, forradalmainkat, szabadságküzdelmeinket mindig kegyetlen megtorlás követte. Görgei Artúr százötvenkétezres honvédserege 1849. augusztus 13-án Világosnál tette le a fegyvert Iván Paszkevics orosz táborszernagy, varsói herceg összesített, háromszázhetvenezres serege előtt, még egy utolsó fricskát adva az osztrákoknak. Petőfi szavai fejezik ki legszebben a nemzet elszántságát és kétségbeesett helyzetét: »A Kárpátoktul le az Al-Dunáig / Egy bősz üvöltés, egy vad zivatar! / Szétszórt hajával, véres homlokával / Áll a viharban maga a magyar.« A magyar szabadságharc azonban nem Világosnál, hanem október 5-én a komáromi várnál ért véget, amelyet hősies védelem után feltételekkel Klapka György tábornok átadott az osztrákoknak. Klapka így ír erről: »Mi valánk, kik utolsókul tartottuk fel a szabadság zászlaját a kontinensen, s én személyesen a legutolsó, ki e zászlót védelmeztem… a fegyverletétellel nem sejthettem Haynau táborszernagy azon törekvését, hogy október 6-át minden akadálytól menten ünnepelhesse a véres bosszú napjaként.«

A magyar szabadságharcot követő véres bosszú elől tehát minden akadály elhárult, több mint száz katonát, politikust, papot és polgárt végeztek ki, ezreket börtönöztek be és tízezreket soroztak be a császári és királyi hadseregbe. A százhatvanöt évvel ezelőtti október 6. azonban nemcsak az aradi vértanúk kivégzése miatt vált soha el nem feledhetővé, hanem azért is, mert kivégezték az első magyar miniszterelnököt, Batthyány Lajost is. A kortárs, a szintén forradalmár gróf Teleki László az emigrációban ezt vetette papírra: »Gróf Batthyány Lajost, volt magyar miniszterelnököt kivégezték… Ez a bizonyítékok, a bíróság nélküli ítélet, ez a törvénytelen ítélet, ez az október 6-i kivégzés Latour gróf meggyilkolásának évfordulóján, ez a rendszabály, amelyet immár a legyőzött Magyarország ellen hoztak, amelyet nem mertek meghozni, amíg Magyarország talpon állt.« Batthyány sorsára jutott még aznap az az aradi tizenhárom hős katona, aki jelképévé vált a bátorságnak és a hősiességnek. Az újabb kutatások aradi tizenhatról írnak, mert Aradon kivégezték még a német, arisztokrata családban Auffenbergként született, de 1848-tól már magyar nevet viselő Ormay Norbert ezredest, Kazinczy Lajos ezredest és Ludwig Hauk osztrák származású honvéd alezredest.”