Ukrajna: Választás után támadás

„Az év eleje óta az ukrajnai helyzetről írt cikkeim egész sorában igyekeztem felhívni a figyelmet a nálunk talán tudatosan elhallgatott érdekekre, amelyek miatt az USA az Oroszország elleni egyik hídfőállássá szeretné tenni Ukrajnát, s hogy ezt az eleve instabil országot használja fel a legszélesebb értelemben vett eurázsiai gazdasági együttműködés megakadályozására. Sokan nem értenek egyet ezzel. Viszont a diabolikusra nagyított Putyinnal riogatva azt bizonygatják, hogy mindennek oka az orosz birodalmi terjeszkedési szándék. Mi több, amint ez egy washingtoni sajtótájékoztatón elhangzott: a NATO fenyegetve érzi magát, mert Oroszország közelít a szövetséges országok határaihoz. Mintha nem a NATO terjeszkedne lankadatlanul keleti irányba immár negyedszázada!

Arra a kérdésre persze senki nem válaszol - még Soros György sem az EU-nak írt nyílt levelében -, hogy milyen racionális érdekek indították volna Oroszországot arra, hogy polgárháborús, sőt háborús helyzetet teremtsen nyugati határai mentén akkor, amikor a pangás brezsnyevi évei, majd az ostoba Gorbacsov peresztrojkája, aztán a jelcini időszak orosz-amerikai, amerikai-orosz tőkéseinek gátlástalan harácsolása után végre nagyszabású társadalom- és gazdaságfejlesztési terveinek megvalósításába kezdett,  miközben folyamatosan kellett és kell megküzdenie a kaukázusi konfliktusokkal. Persze az Ukrajnában – továbbá a Lengyelországban, a balti államokban - az elmúlt félévben megnőtt amerikai katonai aktivitás miatt immár magának Oroszországnak is kialakultak azok az érdekei, amelyek legalábbis megelőző ellenlépésekre késztethetik, kényszerítik.”