A magyar zsidóság tragédiája, ez a tömeges, hatalmas nemzeti tragédia nem történt volna meg, ha a nácik nem szállják meg Magyarországot. Interjú.
„Ön szerint, ha nem lett volna 1944. március 19-én német megszállás, nem lett volna magyar holokauszt?
Igen, ezt állítom. És ezt állítja minden komoly szakértő. Ha a nácik nem szállják meg hazánkat, esélyünk lett volna elkerülni a legrosszabbat.
Horthy Miklós nem mondott le, Sztójay Dömét kinevezte miniszterelnöknek, a magyar közigazgatás működött, voltak kollaboránsok...
Az én állításom az, hogy a magyar zsidóság tragédiája – ami azt jelentette, hogy 440 ezer embert deportáltak marhavagonokba különböző, legtöbbjüket Lengyelország területén létrehozott, zömében megsemmisítő táborokba –, ez a tömeges, hatalmas nemzeti tragédia nem történt volna meg, ha a nácik nem szállják meg Magyarországot. Ez történelmi tény. Aki elmegy a jeruzsálemi Jad Vashembe, láthatja, a magyarországi rész '44. március 19-ével kezdődik. Ezt mindenki így gondolja, ebben eddig konszenzus volt. Most, persze lehet és kell is arról beszélni, hogy mi történt előtte, hogy mi történt Kamenyec-Podolszkban, hogy hány zsidótörvényt fogadtak el, de ha az történik, hogy a háborúnak, mondjuk, hamarabb vége van, és a magyar zsidóság életben tud maradni, akkor azt tudom mondani, hogy a magyar politikai elitnek ez nagyon nagy sikere lett volna. De hadd kérdezzek vissza: milyen gondolkodást feltételez az, amikor valaki a náci megszállás és a NATO csapatok magyarországi jelenlétét párhuzamba állítja? Ungváry Krisztián szerint ugyanis »nem állja meg a helyét az az indoklás, hogy az ország azért vesztette volna el a függetlenségét, mert a területén idegen csapatok állomásoztak. Ez a körülmény ugyanis 90 után is fennállt, a NATO-katonák jelenléte azonban éppen úgy nem keltett közfelháborodást, ahogyan 44-ben sem tört ki tiltakozó hullám azért, mert a Magyarországgal egy szövetségi rendszerbe tartozó német birodalom katonasága hazánkba érkezett«. Ez mit jelentsen? Eszerint a NATO-csapatok olyan alapon tartózkodnak Magyarországon, ahogyan egykor a nácik?”
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Az angol beteg című film magyar főhősének valódi élete lenyűgöző, interaktív albumot ihletett: tartalmában és esztétikájában is méltó ajándék kerülhet a karácsonyfák alá.
Legismertebb labdarúgónk példája azt mutatja, hogy nem az eszközkészlet számít, hanem hogy mi jön belülről.
„Csurka István leplezte le először a Soros-hálózatot” – fogalmazott a történész a politikus szobrának avatóünnepségén.
Sokkal fontosabb és súlyosabb problémákkal bajlódunk, mint pár éve, amikor a mozgalmatok elfoglalta az agonizáló baloldal helyét a céges érdekeltségek miatt.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
Ódákat zeng a helyi sajtó a PAOK csütörtöki teljesítményéről a labdarúgó Európa-ligában, miközben a görög csapat román edzője az 5–0-s győzelem ellenére is a Ferencvárost méltatta.
Több mint 10 százalékkal nőtt az egyéb építmények építése havi alapon, ami főleg a költségvetési szférához köthető, ám a cégek óvatosak. A jövőbeli fellendüléshez a gazdasági kilátások javulása szükséges, ami az egész ágazat lendületét visszahozhatja – véli a Makronóm Intézet elemzője.
