Ez a világrend megbukott, de Orbán nem veszi észre

„hvg.hu: Az Economist főszerkesztője most megjelent könyvében viszont arra figyelmeztet, hogy ha a versenyképtelen nyugati államforma nem képes radikálisan megreformálni magát rövid időn belül, a demokrácia elveszíti a globális versenyt a gazdaságilag hatékony autoriter keleti társadalmakkal szemben.

S.A.: Orbán Viktor ugyanezt mondja. Ő felnéz ezekre a diktatúrákra, és úgy gondolja, az egyszemélyi irányítás sokkal hatékonyabb, mint az »elavult, nehézkes« intézményi vezetés. Szerintem nincs igaza. A neoliberálisok – és ebben Orbán Viktor rokon velük – soha nem tudnak másban gondolkodni, minthogy csökkentsék az állam szerepét. Ha kevesebbet költünk egészségügyre, oktatásra, szociális ellátásokra, majd felvirágzik a gazdaság, mondják. Ehhez képest már közhely, hogy azok a sikeres társadalmak, melyek oktatásra, K+F-re, egészségügyre többet költenek. Mi is csak így tudunk előrelépni – ha ez az állami újraelosztás növekedésével jár, akkor ezen az áron. Nekünk nincs bajunk az intézményi irányítással, az EU problémáit most éppen az okozza, hogy ez a rendszer nem átlátható, szövevényes, a választók számára idegen, s a zavarosban lobbicsoportok halásznak. De ennek alternatívája nem a sok kis Orbán Viktor Európája, hanem az európai polgárok részvételével, az ő érdekükben működő Európai Unió.

hvg.hu: De mi már eleve magas újraelosztás mellett költünk kevesebbet oktatásra, egészségügyre, mint a fejlett államok. Ebből a körből hogy lehet kilépni?

S. A.: Erre most mondhatnám azt, tessenek kevesebbet lopni. Ha megnézzük, hogy az áfázók láncolatán és az offshore-hálózatokon keresztül mennyi pénz áramlik ki az országból, a közbeszerzéseink mennyire vannak felülárazva, vagy hogy a központi állami szervek mennyit költenek kommunikációra, akkor már látszik, hogy temérdek pénzt kiszivattyúznak a nemzetgazdaságból. Másodszor, ha a Fidesz 2009-es ígéretének megfelelően valóban új, adózó munkahelyek jönnének létre a nyílt munkaerőpiacon, akkor az a bevételt is növelné. Harmadrészt az LMP már a 2010-es választási kampányban is azt mondta: nem az újraelosztás szintjével, hanem a szerkezetével van a probléma. Egyáltalán nem volt sok már 2010 előtt sem, amit jóléti kiadásokra költöttünk, csak éppen pazarlóan. Ha csak a felsőoktatást nézzük, amiből a Bajnai-, Orbán-kormányok 80 milliárd forintot vontak eddig ki, akkor eleve rendkívül torz szerkezetet találunk. Ez akkor alakult ki, amikor az első Orbán-kormány idején beindították az egyetemi integrációt. (…)

hvg.hu: Rövid távon viszont az a helyzet, hogy az Audi csak akkor bővít, ha kap a kormánytól fél milliárd forintot hozzá, a német cégek az alacsony bérköltségeket, és a rugalmas munkajogi szabályokat szeretik leginkább Magyarországon.

S. A.: Igen, Orbán amikor »termelő gazdaságról« beszél, valójában összeszerelő üzemeket ért alatta, mert csak ilyenek jönnek szinte Magyarországra, ahol minimálbéren végeznek az emberek munkát, mindenféle magas hozzáadott érték nélkül. Nézzük meg, hogy az Audinak adott fél milliárd forintból ők mennyi új munkahelyet teremtenek, és mennyit lehetne, ha ezt a pénzt a megye leghátrányosabb helyzetű kistérségében, Csorna, Kapuvár környékén a helyi gazdaság fejlesztésére fordítanánk? Kóka Jánosék 16 millió forintot költöttek minden egyes munkahelyre a Hankooknál, ha ezt a helyi gazdaságban fektetik be, dupla annyi munkahely jött volna létre. Mi egy büdös vasat nem adnánk összeszerelő csarnokokra, hanem a jelenleg Londonban, Dublinban próbálkozó fiatalokat csábítanánk haza ebből a pénzből, hogy itt hozzanak létre start upokat. Stratégiai megállapodásokat nem a Tescóval és a Microsofttal kötnénk, hanem a helyi termelőkkel, és olyan informatikai kisvállalkozásokkal, akik nyílt forráskódú szoftverekkel látnák el a magyar államigazgatást és oktatást.”