Ha én miskolci lennék

„Nagyon fontos lenne őszintén beszélni arról, miért növekedett többszörösére a bűnözés a rendszerváltozás óta Magyarországon, s ezen belül miért nőtt meg a cigány származásúak által elkövetett bűncselekmények száma is. Aligha járunk messze az igazságtól, ha fő oknak a vadprivatizációt, másfél millió munkahely elvesztését, a munkásszállások megszűnését, a szövetkezetek szétverését tekintjük. Mindez különösen keményen sújtotta Észak-Magyarországot, benne Miskolcot, amely valaha joggal nevezte magát az ország második városának. A miskolci demokratikus erők egy gyakorló pártpolitikus helyett nyilván azért jelölnek most egy helyben népszerű civilt, mert esélyt akarnak kapni a jobboldali gőzhenger megállítására és egy igazságosabb várospolitikára. Ha erre Pásztor Alberttel nagyobb esélyük van, mint mással, akkor jól döntöttek a jelöléssel.

Igen tanulságos volt megfigyelni a Fidesz, a Jobbik és a jobboldali média reakcióját. Amikor a jelölés híre nyilvánosságra került, felszisszentek, mert érezték, hogy a baloldal most olyat húzott, ami komolyan rontja az esélyeiket. Amikor aztán Budapestről felhangzottak a fanyalgások, elhatárolódások, hirtelen megkönnyebbültek, és hangosan örülni kezdtek a baloldal szerencsétlenkedésének. Ha a jobboldali propagandagépezet boldogan lelkendezik a Pásztor Albert-ellenes fanyalgások miatt, az számomra egy okkal több, hogy bizalmat szavazzak Pásztor úrnak. Ha miskolci lennék, én rá szavaznék.”