Gombhoz a kabátot

„Hadd tegyek itt fel egy jelentéktelennek tűnő kérdést! Mit jelent ma az MSZP, a Demokratikus Koalíció vagy az Együtt–PM szavazójának lenni? Nem pusztán az áprilisi összefogós kudarc szavazójának – arról talán konszenzus van, hogy ott és akkor az szavazott a Kormányváltókra (haha), akinek csak az volt a fontos, hogy Orbán menjen, és teljesen mindegy volt neki, hogy utána milyen kormányzás jön. De most, így külön, egy-egy párt szavazójaként a fenti három (négy) alakulatnál mi a helyzet? Akik e pártok valamelyikére szavaznak, azok hány kulcsos adót, milyen egészségügyi rendszert, milyen oktatást, tandíjat vagy tandíjmentes egyetemet szeretnének? Integrált iskolákat, »óvatos« cigányszegregációt képviselnek, vagy nyílt sisakos „nem megy az együttélés” állásponton vannak? Melegházasság, bejegyzett élettársi kapcsolat, vagy maradjon minden úgy, ahogy van? Mi legyen a rezsicsökkentéssel? Legyen-e új atomerőműblokk Pakson, igen, nem, népszavazás?

Beszédes, hogy az áprilisi választás előtt az úgynevezett közös programról az összefogó felek kábé 22 másodperc alatt megegyeztek, míg a személyi kérdések ügyében több mint egy éven át vitáztak. Ez volt, és a jelek szerint ez is maradt a prioritás. Pedig április és május bizonyította: nem lehet a gombhoz varrni a kabátot.

Persze, az elvszerű politizálás rohadt nehéz. Rizikós. A mai választási rendszerben pedig vegytiszta formájában csak egy LMP-szerű célfotós eredményre elég. És igen, tudjuk: ha marad a mai szisztéma, akkor 2018-ban valamilyen módon megint össze kell állni – de ha három semmit akarnak majd négy év múlva összeadni, annak az összege is csak semmi lesz.”