„A baloldali eszkatológiában a fő irány a haladásé, a nemzetköziségé, a felvilágosodásé, a pluralizmusé, az egyenlőségé és a toleranciáé -- a toleranciáé mindennel szemben, ami... haladó, nemzetközi, felvilágosult, plurális, és egyenlősítő.
Múltkor olvastam egy cikket, amelyben orvosi esetnek nyilvánították, természetesen alapos kutatásokra hagyatkozva, a konzervatív gondolkodást (sajnos hirtelen nem találom a linket). Mivel én sok közegben megjelenek, tanúsíthatom, hogy a kevésbé művelt baloldaliak a saját közegükben ugyanígy vélekednek rólam mint konzervatívról. Olyankor mindig olvasok egy kis Keats-et vagy Thackeray-t, hogy helyre álljon a mentálhigiéném. Jaj annak Magyarországon, akik nem elég toleráns ahhoz, hogy elálljon az alternatív valóságértelmezésektől! Esetleg tradicionalista. Még esetlegebb egyháznak tekinti a katolikusokét, de az Iványi Gáborét nem. Sőt homofób. Sőt, sőt, sőt a házasság intézményét az ellenkező neműeknek tartaná fenn. Sorolhatnám. És volt már valaha is oly toleráns a közéleti baloldalunk, hogy érveljen ezekkel az álláspontokkal szemben? Nota bene, hogy az első reflexe az érvelés legyen? Und so weiter. Ennyit a toleranciáról.”