Az oly emlékezetesen vérzivataros első világháború kitörésének épp 100 éve és a kormányzat teljes mellszélességgel ünnepelteti Tisza Istvánt. Szögezzük le hamarjában: azt a Tiszát, aki a „hamis realisták” egyik korszakos iskolapéldája.
„A horizonton egy újabb emésztő biedermeier korszak kezdeményei látszanak. Méghozzá azzal a viszketős és csalékony nyugalommal kecsegtetve, melybe az ellenzéki szavazó is észrevétlenül hátradől, némi gondos visszafogottsággal kiporciózott morgás-adagok mellett – a látszat kedvéért. Hiszen a futóhomokban nem éri meg toporzékolni; az eszmélkedésre alkalmas égbolt zárulásával minek a sok »vetítés«; és különben is: ajobbhíján-világ is világ.
Tisza István ugyan nem lehet keblünkre ölelhető előd, de csúf ellenoldali bálvány sem, inkább tükör politikai vezetőink egykori meggondolatlanságaira, korlátoltságaira, „balhiteire”. Aktualizálható üzenetet bőven hordoz, példának okáért a genderszenzitív olvasatok számára is. Tisza István saját korában ugyanis a »nagyon férfi férfi«, egyfajta szuperhím megtestesítője volt, akivel úgy tudott elbüszkélkedni az egykori eszmetárs-emlékező, hogy: Tisza »kemény és tüskés férfiassága … mérhetetlenül megbotránkoztatta a hermafrodita lelkeket.« (75.) Ilyesféle szexista esszencializmusokból jó volna ma minél kevesebbet hallani – akkor már inkább a ma »túlfeszült lényeglátóira« figyeljünk, kiknek tanítója a »bujtó, új, kan Báthori Erzsébetet« látta Tiszában.”
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Az angol beteg című film magyar főhősének valódi élete lenyűgöző, interaktív albumot ihletett: tartalmában és esztétikájában is méltó ajándék kerülhet a karácsonyfák alá.
Legismertebb labdarúgónk példája azt mutatja, hogy nem az eszközkészlet számít, hanem hogy mi jön belülről.
„Csurka István leplezte le először a Soros-hálózatot” – fogalmazott a történész a politikus szobrának avatóünnepségén.
Sokkal fontosabb és súlyosabb problémákkal bajlódunk, mint pár éve, amikor a mozgalmatok elfoglalta az agonizáló baloldal helyét a céges érdekeltségek miatt.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
Az uniós tagállamok belügyminiszterei csütörtökön szavaznak Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáról. Ha megszavazzák, a történelmi döntés az EU magyar elnöksége idején születik meg.
Michael McGrath állítja, nyitott a tárgyalásokra, de ugyanúgy kész elzárva tartani az uniós pénzcsapokat.
