„Bulgária
Bulgáriában a belenei erőmű építése éppen nyolc éves csúszásban van. Ehhez tervezési, kivitelezési és ellenőrzési akadályok egyaránt hozzájárultak, a legnagyobb gond ugyanakkor pénzügyi: a bolgár költségvetés nem tudja kitermelni az erőmű folyamatosan növekvő költségeit. Bár az a projekt az első becslések szerint negyed-ötödannyiba került volna Bulgáriának, mint nekünk a paksi tervek, az építési költségek rohamosan emelkedtek: a 2008-ban megkötött szerződés 3,99 milliárd euróról szólt, 2011-ben a projektet átvilágító HSBC már pedig több, mint 10 milliárd euróval számolt. Ezért 2012 márciusában a kormány bejelentette a projekt leállítását. Erre válaszul az erőművet építő orosz Atomsztrojexport (a Roszatom leányvállalatának) kieső haszna és addig felmerült költségei miatt Oroszország választottbírósági eljárásokat kezdeményezett Bulgária ellen, egymilliárd euróra perelve a bolgár kormányt. A belenei projektből feltételezhetően soha nem lesz semmi, a bolgár kormány pedig jó esetben kb. egymilliárd eurót veszít az ügyön. Amennyiben az oroszok javára ítél a bíróság, úgy ennek a duplája is lehetséges.
Szlovákia
A szlovákiai mohi (mohovcei) atomerőmű két blokkjának befejezését komoly aggályok kísérik. Az erőmű építését 1982-ben kezdték, de pénzhiány miatt csak az első két blokkot helyezték üzembe a 90-es évek közepén, a 3-4-es blokkokat félbehagytak. A kétezres évek végén az olasz ENEL bevonásával (az energiacég lett a szlovák villamosművek 66%-os tulajdonosa) újrakezdték a munkálatokat, ezt azonban számos kérdőjel övezi. A hetvenes években tervezett VVER-440 V-213 (a paksival azonos) típusú erőmű mára elavulttá vált, így a két blokk befejezése nem csak környezetvédőket, de pénzügyi és atomipari szakértőket is aggaszt. Az erőműnek ugyanis nincs olyan védőkupolája, ami sérülés (például egy repülőgép lezuhanása) esetén megakadályozná a radioaktív szennyeződés szabadba jutását. Anthony Churchill világbanki szakértő véleménye szerint »Ezek az erőművek semmilyen körülmények között sem hozhatók a nemzetközileg elfogadható biztonsági szintre.« A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szakvéleménye szerint a védőkupola nélküli atomerőmű rendkívüli veszélyforrást jelent, ami nem elhanyagolható állítás az egyébként akár 7-es erősségű földrengések által különösen veszélyeztetett régióban. A munkálatokat ráadásul az atomerőmű-építések szokásos tünetei kísérik: a tervezetthez képest drágább lesz az építkezés, amivel időben is megcsúsznak. Idén áprilisban a szlovák kormány engedélyt adott az ENEL-nek a költségvetés emelésére, a két blokk befejezése így csaknem 4 milliárd euróba fog kerülni, az eredetileg tervezett 2,8 milliárd euro helyett. Hogy energiát mikor termelnek majd, az egyelőre kérdéses: a két blokknak 2012-13-ban kellett volna működésbe állnia, jelenleg 2015-16-ról van szó.”