Már itt a szörnyeteg

„Itt konszolidáció nem lesz, nem lehet. A »második összerakás« azt jelenti, hogy az elkészült intézmény- és jogi rendszer, a nemzetközi vállalatokra, bankokra beállított »adószivattyú« és a klientúravásárlás, megfélemlítés utáni menet az életforma-beszabályozás, életforma-diktatúra kialakítása lesz a következő ciklusban. Egy konszolidálatlan, ugyanakkor történeti múltjában konszolidációhoz szokott, egy lemaradó, ugyanakkor utolérésre és utánzásra nevelődött társadalmat, individuális versengéshez szokott egyéneit próbálja a bölcsőtől a sírig orbáni életformára kényszeríteni a születő rendszer.

A példa előtte a török, erdogani »puha iszlám«, az orosz, putyini nép- és nemzetnevelés: az életforma-elnyomás, a kölcsönös gyanakvás, megfigyelés, helyretétel, besorolás, vagyis az egységes és uralkodó, nemzeti normakánon jobban fegyelmez, mint a közvetlen hatalmi erőszak. A saját erkölcs, lelkiismeret, tisztesség automatizmusaitól való megfosztás és a mi erkölcsünk, a mi lelkiismeretünk, a mi tisztességünkből való központi részesítés egy olyan társadalomban, amelyben ennek mély hagyományai vannak, visszailleszkedést jelenthet a »magyar világba«.

Amikor magától értetődővé és megkerülhetetlenné válik, hogy így nevelj, oktass, szerepelj vizsgán, légy szülő, nagyszülő, gyermek, testvér, tanár, és aki másképpen tesz, az vesztes, az életben nem viszi semmire, a faluban, a városban, az országban nincs helye. Így gyógyíts és gyógyulj, így szórakozz és szórakoztass, ilyen házban élj, ilyen stadionban, így találkozz, és így viselkedj! Mi büntetünk, és nem a jog, mi döntünk az érdemekről, és nem a teljesítmény, mi mondjuk meg, hogy ki vagy. Legyél mi, és akkor mi te leszünk!”