„Mintha most élne, de mi, nem kérünk ekkora belátást. Csak kevesebbet abból a katyvaszból, amit a kormányfő tegnap avató beszédében előadott. Amikor azt a Tiszát emelte talapzatra, aki feltétlen elkötelezettje volt a magyar vezetésű (ezt nem egészen értjük ugyan) dualizmusnak, az agyaglábakon álló Monarchiának, mert nem látta életképesnek az abból kiszakadó, önálló Magyarországot. Félt az anarchiától, attól, ami a világháborús vereséget követi, de még jobban félt nem követni Bécset a hadbalépésen.
Hogy mármost a kormányfőnek a nemzet függetlenségéért vívott szakadatlan szabadságharca hogyan fér meg Tisza követendő birodalmi elkötelezettségével, azt végképp képtelenek vagyunk felfogni.”