Orbán Viktor annyira megdolgozik a sikerért, hogy az még a Le Figaro tudósítóját is elgondolkodtatta
A francia lap szerint a magyar miniszterelnök minden lehetőséget megragad.
Nincs az a választástechnikai vagy személyzetpolitikai kérdés, amelyben Konrád György szépíróként ne érezné magát illetékesnek.
„Azt hiszik, nem kell kitalálni semmit, mert a történelem egyszer már véget ért 1989-ben a liberális demokrácia megteremtésével, tehát a fülkeforradalom csak valami baleset, átmeneti kisiklás, amely után gyorsan visszazökkenünk a rendes kerékvágásba, jöhet vissza Bokros, Kuncze és a többiek. Ha most nem, akkor majd legközelebb. Vagyis nagyon is van víziójuk a történelem menetéről és normálállapotáról, akárcsak, mondjuk, Orbán Viktornak, és ugyanúgy a múlt felélesztéséről szól, mint az övé.
A helyzet esetükben annyival rosszabb, hogy az éppen csak véget ért múltat szeretnék visszahozni, a csak tegnap megbukottat, amelynél köztudomásúlag semmilyen régmúlt nem lehet halottabb. Konrád számára legkésőbb 2010-ben megállt az idő.
Nem érti, hogy a harmadik Magyar Köztársaság minden reprezentatív figurájával együtt tényleg és végérvényesen megbukott. Hogy a rendszerváltásnak – a szó legbrutálisabb értelmében – tényleg vége. A nyílt levélben követelt összefogás nem más volt, mint a közelmúlt utolsó, gyászos kísérlete, hogy újra elevenné válhasson. Fakó kísértet járta be Magyarországot, az elmúlt húsz év tragédiája bizarr komédiaként tette – alighanem utoljára – tiszteletét. E kitartó politizáló értelmiségi szerepzavar reprezentánsainak gondolattalansága kelt életre, vált anyagi erővé Fodor, Bokros, Kuncze és a többiek politikai kísértetjárásában.
Így volt, megtörtént, a halottak temessék el halottaikat, mi pedig menjünk és keressünk új nyilvános megszólalásformákat, amelyek számot próbálnak adni arról, ki az, aki beszél, honnan nézi, amit látni vél.”