Az európai választások liberális szemmel

„Az ALDE frakció belső összetétele mindezzel együtt drámaian átalakul majd a választások után. Ezidáig az ALDE-t alapvetően két párt dominálta: a német és a brit liberálisok. Bár saját országukon belül voltak ennél erősebb liberális tömörülések máshol, mivel két nagy tagállamról van szó, a 2009-es választáson elért 15 százalék körüli eredmény oda vezetett, hogy a brit Liberális Demokraták és a német Szabaddemokrata Párt 12-12 képviselőt küldhetett az EP-be (pontosan annyit, mint most a Fidesz). Az ALDE frakció közel 30 százalékát így eddig ez a két párt adta.

Mostanra azonban mindkét párt drámaian meggyengült – koalícióra léptek egy nagyobb párttal és ezáltal profiljuk elmosódottá vált; reformokat nem sikerült elérniük de a népszerűtlen intézkedések és a koalíciós harcok legyengítették őket. A különbség csupán annyi a korábbi magyar SZDSZ-hez képest, hogy a nagyobbik koalíciós partnert itt nem a baloldal, hanem a konzervatív jobboldal jelentette. Mindennek folytán a brit liberálisok csak egy, a németek négy helyet szereztek az új parlamentben.

A két korábban legnagyobb liberális párt gyengülését részben kompenzálta néhány kisebb országban elért komoly liberális siker. Az ALDE-hoz tartozó pártok négy országban nyerték meg a választást: Hollandiában, Finnországban, Litvániában és Észtországban. Észtországban az ország 6 mandátumából 3-at szerzett meg két liberális párt. Finnországban 13 mandátumból négyet hozott el a Centrum Párt és a finnországi svéd kisebbség liberális pártja. A holland pártrendszer hagyományosan széttagoltabb; a két liberális párt itt 26 mandátumból kapott hetet. Litvániában a liberális párt maga két, a liberális frakcióban helyet foglaló további, kisebb párt egy másik mandátumot szerzett.”