A labda ismét a hazai térfélen pattog, miután a luxembourgi testület kijelentette: a nemzeti bíróság nyugodtan kimondhatja a devizaszerződésekkel kapcsolatos visszaélések tisztességtelenségét.
„Nem sikerült átpasszolnia a Kúriának a devizahitelezés problémáit az Európai Bíróságra. A labda ismét a hazai térfélen pattog, miután a luxembourgi testület kijelentette: a nemzeti bíróság nyugodtan kimondhatja a devizaszerződésekkel kapcsolatos visszaélések tisztességtelenségét.
A Kúria tehát nyert ugyan néhány hónapot az aktatologatással és a felelősség áthárításának kísérletével, de még ha ügyesen is manővereznek, legkésőbb a nyári ítélkezési szünet után színt kell vallaniuk. Nem lehet tovább a jog bikkfanyelvével ködösíteni, mint azt tették a korábbi jogegységi határozataikban, vagy Luxembourgba exportálni a problémát, és európai gondnak feltüntetve azt, ami sajnos magyar unikum. A devizahitelezés ilyen széles körű elterjesztése ugyanis csak Magyarországon történhetett meg: a magyar pénzügyi felügyelet és kormányok tétlensége, a bankok profitközpontú morális ámokfutása és a lakosság hamis illúziója révén 2004 és 2009 között. A pénzügyi felügyelet korábbi tétlensége még inkább szembeötlő, hiszen az Európai Bíróság most éppen arról mondott kritikát, amit a PSZÁF évekig megengedett a bankoknak. Jelesül az úgynevezett árfolyamrés alkalmazásáról, vagyis arról, hogy az ügyfelekkel nemcsak a kamatot, kezelési költséget fizettették meg, hanem – kapzsiságból – még a valuta eladása és vétele közötti banki hasznot is. (...)
És miközben a Kúria még mindig menekül a színvallás elől, perek sokasága indul a bankok ellen, és – megfelelő iránymutatás, jogegységi határozat hiányában – a bíróságok rendre eltérő ítéleteket hoznak ugyanazokban a kérdésekben. Ezért lenne égetően szükség egy jogegységi határozatra, amely irányt mutatna. Nemcsak a bíróságoknak, hanem a bankoknak és az adósoknak is.”
Rodrigo Ballester, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének vezetője szerint „ami most történik, az olyan, mintha elkoboznák a nemzeti hatásköröket az európai értékekre való hivatkozással”.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
A Fidesz mindenkit arra kér, hogy töltse ki a nemzeti konzultációt.
Az ünnepekre fogalmazott meg ajánlásokat a színésznő.
Élesen bírálta a német kormánykoalíciót a volt osztrák kancellár. Nem kímélte a migrációs politikájukat sem.
A civil szervezet úgy véli nem igaz, hogy az EU tagállami hatásköröket kíván elvonni Magyarországtól, és ezzel korlátozni kívánja a kormány mozgásterét.
Rodrigo Ballester szerint most dől el, hogy az EU olyan klub lett-e, ahol előírás a liberalizmus, és többé senki sem lehet konzervatív.
