De, lépj vissza, Feri!

„Elég aggasztó eredménnyel zárult a magyar EP-választás: a részt vevő és otthon maradó választók leginkább a hazai pártoknak üzentek, második lett a Jobbik, Gréczy Zsolt pedig cikket írt. Ez az, amit nem kellett volna.

Míg ugyanis egy spontán bulihangulat érthető és logikus következménye egy váratlanul jó választási eredménynek, addig egy arrogáns és utólag is kioktató írás, amely a biztonság kedvéért preventív célú burkolt fenyegetést is tartalmaz a jövőre és az MSZP-re nézvést, pontosan azt a szélsőséges képet erősíti, amit a Fidesz próbál meg sugallni e pártról. Pont ettől lehetett tartani: hogy egy jó DK-szereplés után megnő a hangerő, az önelégültség, illetve nettó, khm, valótlanságok hangoztatása.

A párt főkommunikátorának írása elegánsan elhallgatja, milyen választási részvétel tette lehetővé ezt a hallatlan győzelmet; elhallgatja, kb. hány embert tarthatott távol a baloldalra szavazás áprilisban az, hogy Gyurcsányék last minute kierőszakolták a részvételt az összefogásban; elhallgatja, hogy a hardcore fanclub mozgósításán kívül semmilyen érdemi politikai üzenet nem igazolja a fényes két mandátumot, elhallgatja, hogy a baloldal összteljesítménye még a 2009-es összeomlásétól is elmarad, viszont még annyira sem rakható egybe, mint akkor. Ellenben bátor módon állít valamit, amit azért bizonyítani kéne: »A választók tegnap azt is jelezték: a demokratikus oldalon sokan tisztelik a mindenhonnan támadott Gyurcsány Ferenc kormányfői teljesítményét is.« Tényleg, Zsolt?”