Minden egyes, botrányokkal, castinggal, egymás lejáratásával töltött nap közelebb viszi az MSZP-t a végső összeomláshoz.
„Amúgy mindkét kérdésre viszonylag egyszerű a válasz: igen, a felelősség közös, még ha Mesterházy kitüntetett szerepe nem is megkérdőjelezhető, másrészt az önkormányzati választások közelsége miatt nem lehet az időt húzni. Illetve lehet, csak nem szabad. Minden egyes, botrányokkal, castinggal, egymás lejáratásával töltött nap közelebb viszi az MSZP-t a végső összeomláshoz. Tudom, nehéz ilyenkor bölcsnek és visszafogottnak lenni, okos döntéseket hozni, higgadtan tárgyalni, ráadásul ezen tulajdonságok, krízishelyzetben nem is jellemzőek a szocialistákra. Éppen ezért gondolom azt, hogy a jelenlegi helyzet kulcsa Mesterházy kezében van, neki kell tudni eldönteni, mégpedig a lehető legrövidebb időn belül, hogy ura e a helyzetnek, képes-e még irányítani a folyamatokat, vagy – mint az most látszik – már az ő akaratán kívül történnek a dolgok. Tudnia kell, hogy meddig szól a háború az ő személyéről és mikortól a párt jövőjéről. A tét az asztalon van, neki kell tennie; csak egyetlen zsetonja van…”