„Az új Országgyűlés alakuló ülése pontosan mutatta, hogy mire készül, mire lehet képes a libbal ellenzék. Bajnai pártja fantommá válik, az előrevetíthető uniós május végi kudarc után odacsapódik Gyurcsányhoz, mert azért jobban fizet a frakcióban felvehető bizottsági poszt, mint a független parlamenti üldögélés. A Bajnai-párt slágerarca, Szabó Tímea politikai üzenete a performance, azaz csináljuk a semmit látványosan, mert az olyan igazán Európa-konform.
Gyurcsány Ferenc tovább fog üvölteni, az antifasizmus jelszavával igyekszik magát behízelegni az emeszpés nagymamákhoz. Talán ez lesz a legundorítóbb: más félelmein, mások tragédiáján élősködni. A Szabadság téri emlékmű csak hazug ürügy erre.
A Magyar Szocialista Párt meg szépen és ügyesen szétmarja magát, Mesterházy Attila az utolsó vérig védi majd pozícióit, Botka László Szegedről felkészül, hogy lépjen, a többiek meg keresik a pártkassza kulcsait.
A párt funkcionáriusait egyedül az érdekli, hogy az uniós választások veresége után ki viszi el a balhét, ki mellé kell odasündörögni a végén. Magyarország, a baloldal által képviselni ígért dolgozó ember a kutyát sem érdekel ebben a történetben.
Az új parlament kisebb és olcsóbb lesz, ez nyilván alapos okot szolgáltat a libbal ellenzéknek, hogy ne szeresse a reformot, és hihetetlenül törvénytelennek tartsa. Káderpörgetésre innentől látványosan kevesebb az esély.”