Fehérorosz bort ritkán iszik az ember – és ezt nagyon helyesen teszi

„Fehéroroszországról tudni kell, hogy messze a kultúrszőlő-termesztés északi határán túl terül el, innen nézvést fölöttébb érdekes, hogy a fővárosban pezsgő- és borkombinát működik. Az ilyesmi még szovjet találmány, Sampanszkoje-üzem sok helyütt előfordult, ahol nem feltétlenül kellett volna lennie, a feldolgozandó szőlőt-mustot messziről szállították helybe a nagyszerű tervgazdaság pompás keretei között.

Ami konkrétan ezt a száraz kadarkát illeti, a címkéjéről egyáltalán nem derül ki, honnét van a termés, és az sem, hogy melyik évjáratból származik, csak a palackozás dátumát jelölték meg, az aktusra tavaly novemberben került sor. Kevésbé tényszerű infók ellenben vannak, pl. olyanokat ígér az írás, hogy szép rubintos színe, gyümölcsös illata és bársonyos textúrája lesz a háromdolláros cuccnak. A minszki pezsgő- és borkombinát hazudik, mint a vízfolyás.

Meglepetés nem ért persze – hosszú évek óta próbálkozom ukrán borokkal is, nagy a gyakorlatom –, mert bár a színe valóban vörös volt ennek a dolognak, ám a szaga büdös, az íze pedig fogcsikorgatóan savanyú, összességében úgy ihatatlan szegénykém, ahogy van. Nem tudom, miért és kinek készítenek ilyeneket. Itt az ideje a borrendszerváltásnak Belaruszban!”