Orwelli érvek

„Miközben az RMDSZ vezetői azt próbálják bizonygatni, hogy az EP-választásokon elért két mandátum annak ellenére is jó eredmény, hogy a legutóbbi megmérettetésen három képviselőt küldhetett az uniós törvényhozásba a tulipános logót viselő lista, a szövetséghez közeli sajtóban némileg ennek ellentmondóan elkezdődött a bűnbakkeresés, amiért három helyett csak két RMDSZ-es képviselő lesz. A fő felelős az eddigi állás szerint az EMNP, amely úgymond távol tartotta a szavazástól szimpatizánsait, akik közül néhányan nem átallottak az Ungureanu volt kormányfő vezette Polgári Erő színeiben urnabiztoskodni. (...)

Már szinte unalmas ismételgetni, hogy öt éve a Tőkés Lászlót húzónévként szerepeltető összefogás listájával mintegy nyolcvanezerrel több magyart lehetett mozgósítani, mint idén. Most viszont az RMDSZ eleve alacsonyabbra tette a mércét, és csak két képviselőt remélt. (Bár azt, hogy – amint az EMNP állítja – elboltoltak volna egy mandátumot a PSD-vel, azért kevésbé tartjuk valószínűnek.) Így persze könnyű teljesíteni a célt.

Amit aztán pillanatnyi érdektől függően lehet sikerként és kudarcként is tálalni. Bár előbbiként inkább csak akkor, ha újfent az orwelli módszert alkalmazva megpróbáljuk elhitetni, hogy a 6,30 százalék több, mint a 8,92.”