„Ez már régen befejezett múlt idő. Ez már az elképzelt, a megvalósult, a megszenvedett, az átélt, ezen kell túljutni végre. Túl, de örökre. S az »örökre« túlpartján aztán vár az egyetlen bizonyosság. Az ember, az emberiség felnőttkora.
Már mondtam, de meg kell ismételnem Newton csodálatos szavait: »Aki belekortyol a tudomány kelyhébe, ateista lesz. Aki kiissza, a kehely alján meglelé Istent…« Ez az egyetlen bizonyosság. A »csakazértis« valósága. Minden más: kamaszkor, dackorszak, végtelen ostobaság, tömegember, tömegigény, Európa elrablása.
Jézus feltámada! Halleluja! Két évezred tanúságtétele. Igen. Mert kereszténység nélkül az élet maradék elviselhetősége sem lenne meg. Hát becsüljük meg magunkat. Sosem késő.”