A Gyurcsány-kormány idején jobb volt
Amíg nem történik meg a méltányos rehabilitáció, addig nem lehet csodálkozni azon, hogy a ma létező négy pártból három jobboldali.
A képlet egyszerű, a tét világos: akkor lesz itt társadalmi béke, ha ezt a balliberális ellenzéket a választásokon újra nagyon megveri a jobboldal.
„Ennél tanulságosabb és megrázóbb az, amit Gyurcsány 2006 kapcsán mond. Szerinte akkor rájuk gyújtották a fél várost. Csakhogy mindenki emlékezhet rá, hogy nem a Fidesz által elveszített választás, hanem hónapokkal később az ő nyilvánosságra került gyalázatos beszéde lobbantotta lángra az országot. Ismerve a 2006. október 23-án az alkotmányos rend ellen a hatalom által végrehajtott puccsot – értsd: tudatos döntés alapján a rendőrség a törvények fölé helyezve magát véres megtorló akciót hajtott végre a nemzeti ünnepen a főváros utcáira vonult tömeg ellen –, döbbenetes a bukott miniszterelnök azon ígérete, hogy kormányra kerülve ezúttal nem lesznek naivak, és keményen lépnek fel a feltételezett zavargásokkal szemben. Vajon mit jelent ez? Gumilövedék helyett éles lőszer bevetését?
És a fenyegetőzés itt nem ért véget. Gyurcsány kifejtette, hogy a legbrutálisabb politikai nyomást kívánják gyakorolni a kormánytól független intézményekkel (például bírákkal és ügyészekkel), valamint a médiával szemben, lehetséges eszközeik között a zsarolásra is utalva. Láttunk már tőle ilyet is, amikor például Sukoró-ügyben eredményesen gyakorolt nyomást az ügyészségre. Vagy amikor gyakorló kormányfőként rárontott az Alkotmánybíróságra. Bár kínálja magát, nem az a fő kérdés, mi történne itt, ha ilyen mondatok hagynák el a Fidesz valamelyik vezetőjének száját. Hanem az: mi a véleményük erről a fenyegetőzésről a jogállamiságot, a fékek és ellensúlyok rendszerét naponta elsirató balliberális politikusoknak, újságíróknak, szakértőknek? Gyurcsány sem Őszödöt, sem a szemkilövésig fajult rendőrterrort nem bánja. Sőt. És régi-új szövetségesei, harcostársai?”