Határozott nem az orosz rendezési tervre

„És magyar szempontból? A Jobbik elismeri a krími népszavazást, s már Kárpátalja területi autonómiáját követeli. Nem nehéz magyar külügyminiszterként arra az álláspontra helyezkedni, hogy nem kell atutonómia Kárpátaljának?

Soha nem fogok olyat mondani, hogy nem szeretnék kárpátaljai magyar autonómiát. Azt mondom, bízzuk rá a kárpátaljai magyar közösségre, hogy milyen önrendelkezési formát tartanának a legjobbnak. A magyar közösség vezetőivel beszélgettem erről, s ezt a kérdést ők most nem tartják célszerűnek napirendre tűzni. Nem lenne jó, ha az egyébként valóban egyre virulensebb ukrán nacionalizmus céltáblájává tennénk az ottani magyarokat. (...)

Az orosz rendezési tervnek lehetnének előnyei: a föderalizmus kialakítása, új nyelvtörvény elfogadása. Nem nehéz magyar miniszterként nemet mondani rá?

Nem. Először is: Ukrajnában éppen alkotmányozási folyamat veszi kezdetét. Az ukrán fél felé már korábban is jeleztük, hogy egy erőteljesebb decentralizáció, a föderalizmus irányába való elmozdulás jót tenne a soknemzetiségű országnak. Jobban működő, stabilabb államot eredményezne. A föderalizmus, decentralizáció szempontjait tehát az ukrán féllel való párbeszédben kell érvényesíteni, nem azzal, hogy kacérkodni kezdünk a sok elemében támogathatatlan orosz rendezési tervvel.

Mely elemek ezek?

Először is: a terv a Krím kérdését befejezettnek tekinti, ami a fent elmondottak miatt nem fogadható el. Aztán: egy támogatási csoport létrehozását javasolják. Az orosz terv szerint tehát Moszkva és a más külső hatalmak mondanák meg, milyen alkotmánya, nyelvtörvénye, államszerkezete legyen Ukrajnának. Ezek az ügyek márpedig az ukránok hatáskörébe tartoznak. Mit szóltunk volna, ha 1989-ben a szovjet vezetők az amerikaiakkal állapodtak volna meg arról, milyen legyen az új magyar alkotmány, és biztosítékokat kértek volna tőlünk, hogy nem lépünk be a NATO-ba, sem az EU-ba? (...)

Csakhogy senki nem akarja Románia bármely területét elszakítani. Mi legalábbis, a magyar kormány, biztos nem gondolkodunk ilyesmiben. Semmilyen területi követelésünk nincs – az autonómia, a kiterjesztett föderalizmus pedig szerintem nem ellenkezik a román alkotmány említett passzusával. Aki magyarként területetek elszakadása mellett tesz hitet, aki a Krím vagy akár Katalónia függetlenségének hangos szószólója, nemhogy nem használ a magyar nemzet érdekeinek, de egyenesen lábon lövi magát nemzetpolitikai szempontból.

Mert?

Mert igazolja azt a vélekedést, amivel 25 éve szembesülök a környező országokban: »Amikor a magyarok autonómiát mondanak, területek visszacsatolására gondolnak.« Ezek az érzések táplálják a környező országok nacionalistáinak magyarellenességét.”