Ha a magyar nemzet egy vallás, akkor Kossuth az isten. Százhúsz éve, 1894. március 20-án hunyt el Torinóban.
„Most, hogy kéthetente emigrál valaki hazánkból, akiről az emigrálásakor hallunk először, emlékezzünk a régi időkre, amikor még teljesítmény kellett ahhoz, hogy valaki neves emigráns lehessen és beszéljenek róla. Mondjuk végigcsinált egy szabadságharcot, mint Kossuth Lajos, a »nemzet atyja«, a »magyar Mózes«, »Isten második fia«.
Pedig papíron csak pénzügyminiszter volt, de mivel pénz mindenhez kellett, mindennel foglalkozott. 1848/1849-ben olyan teljesítményt nyújtott, mint a magát felszívó Maradona 1986-ban. Úgy játszott a magyar lélek húrjain, ahogy még Sean Connery sem a Bond-lányok testén. Ha kellett, megmondta a tutit, ha arról volt szó, leborult a nemzet nagysága előtt, és mindezt dakota közmondások nélkül. Pénzt szerzett az IMF-től, bankókat nyomatott, keresztülvitte a jobbágyfelszabadítást és honvédséget toborzott. »Kossuth Lajos azt üzente«, ugyebár. Az pedig a magyar néplelket és hozzáállást tükrözi, hogy »ha még egyszer azt üzeni«, mert ha csak egyszer üzen valaki, az le van szarva, biztos nem komoly a baj. És míg ilyen vezetői teljesítménnyel se volt hosszabb távon esélyünk. Az orosz–osztrák szövetségre ugyanis nem lehetett erősebb lapot húzni a Kárpát-medencében. Persze, ha ez nem a Szent Szövetség Európája lett volna (a Szent Szövetséget értelmezzük úgy, mint egy korabeli konzervatív-reakciós NATO-t) az orosz–osztrák–porosz szövetségi rendszerrel, tarthattuk volna magunkat még jó ideig, de így nem. Ezt Kossuth is tudta: ezért adott kormányzó-elnökként néhány nappal a fegyverletétel előtt diktátori hatalmat Görgeynek.”
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Az angol beteg című film magyar főhősének valódi élete lenyűgöző, interaktív albumot ihletett: tartalmában és esztétikájában is méltó ajándék kerülhet a karácsonyfák alá.
Legismertebb labdarúgónk példája azt mutatja, hogy nem az eszközkészlet számít, hanem hogy mi jön belülről.
Sokkal fontosabb és súlyosabb problémákkal bajlódunk, mint pár éve, amikor a mozgalmatok elfoglalta az agonizáló baloldal helyét a céges érdekeltségek miatt.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
Nincs miért kárörvendeni az egyre mélyebb és szerteágazóbb német válságjelenségek kapcsán. Rajcsányi Gellért írása.
A civil szervezet úgy véli nem igaz, hogy az EU tagállami hatásköröket kíván elvonni Magyarországtól, és ezzel korlátozni kívánja a kormány mozgásterét.
Rodrigo Ballester szerint most dől el, hogy az EU olyan klub lett-e, ahol előírás a liberalizmus, és többé senki sem lehet konzervatív.
