„A bűn Gyurcsány maga. A létezése, életének puszta ténye és minden pillanata. Ebben a bűnben osztozik vele egykori pártja s minden »munkatársa«, ami ebben az esetben tettestársat jelent. Gyurcsány útja a közéletbe, a hatalomba: maga a bűn. Gyurcsány útja a lumpenproli státusából a milliárdosok világába: maga a bűn. S mivel Gyurcsány a moral insanity maga, mit sem tud erről. Ő nem érzékeli bűnként önmaga létezését. Többek között erről szól az őszödi beszéd. Úgy »vallja be« bűneit, hazugságait, csalásait tettestársainak, hogy mindez valamiféle erényként és hőstettként jelenik meg előtte. Ugyanígy vallja be egyéb bűneit a nyomorult Debreczeni Józsefnek, és ott sem érzékeli, miről is beszél valójában. (Lásd a »köteles beszéd« felhasználása a kampányban.) S most, az általuk irányított titkosszolgálat jelentéseinek nyilvánosságra kerülésekor idejét érzi annak, hogy felszólítsa az erényt önigazolásra. Így lesz a »mit« kérdéséből a »ki« és »hogyan« kérdése. S ennek szekundál a nyilvánosság általa, általuk irányított része.”