A reklám az egyik legőszintébb műfaj

„Megértem a perrel fenyegetett és szólásszabadságában gazdasági-hatalmi erővel korlátozott Puzsér Róbert indulatait a reklámozókkal szemben. Ahogy azt is megértem, ha valakiben rossz érzések támadnak a baseball-sapkások, vagy a cigányok vagy a magyarok iránt, ha korábban egy baseball-sapkás, vagy cigány, vagy magyar elkövetőkből álló bűnbanda fenyegette késsel és a falhoz szorítva korlátozta szabadságában. De ettől még senkinek sincs jogalapja baseball-sapkás-, cigány- vagy magyarbűnözésről beszélni, vagy a baseball-sapkások, cigányok, magyarok kitoloncoltatásáról papolni. Ez egyszerű fasizmus. Ahogy a reklám betiltatása is az lenne és végeredményben pont azokat az eszméket táplálná, amelyek ellen Puzsér Róbert küzd. 

A reklám csupán egy eszköz. A fogyasztói társadalom eszköze, mely önmagában nem rossz és jó, viszont lehet rosszul és jól is használni. Meg kell tanulni élni vele, nem csupán a reklámozói, hanem a fogyasztói oldalon is. Ez egy társas játék, amiben megvan a reklámozó, a fogyasztó és szabályozó közeg szerepe és felelőssége is. A reklámok ellen  küzdeni értelmetlen. A fogyasztói tudat felszabadításáért harcolni viszont érdemes dolog. Akár reklámokkal is.

Mindemellett azt gondolom, hogy az a Puzsér Róbert, aki éleslátó társadalomkritikáiban a civil szféra erősödését jelöli meg érvényes kiútként, ezt pontosan tudja. Tehát ez esetben vagy elragadták az indulatai vagy egyszerűen provokál..”