A Rém és a papagájok

„Tulajdonképpen szórakoztató végignézni, -hallgatni, -olvasni az ellenzéki összefogásról szóló kormánypárti véleményeket. Bennük van minden, ami e majdnem négy éve épülő-szépülő rendszer lényege. És a kétségbeesés, hogy ezek mégis összeálltak. Pedig a most nyilatkozók mindent megtettek, hogy ellehetetlenítsék őket. De a szavak, az állítások és persze a folyamatos hazugságok nem bizonyultak elegendőnek. Rács mögé meg egyelőre túlnyomó többségüket nem sikerült juttatni. Így most le kell nyelni a keserű pirulát, nem is egyet, sokat.

A szórakoztató ebben az, ahogy a Rémet leírják. Valódi neve Gyurcsány, eredendő bűne, hogy 2006-ban nem pusztán legyőzte Orbán Viktort, hanem - egy tévévitában, majd a választáson - nagyon megverte. A Rém most visszatért, jaj a magyar fiataloknak, a magyar nyugdíjasoknak, a magyar dolgozóknak, a magyar anyáknak és a magyar népnek. De ez egyúttal mérhetetlenül szomorú is. Hiszen a Rémmel nyolc éve ijesztgetik az imént felsoroltakat. Hogy mit sikerült vele elérni, az közismert, ám ennél tovább még mindig nem jutottak. Mint az imamalom ismételgetik az elavult és a valósággal köszönőviszonyban sem lévő paneleket.”