„A kormányt két kérdés foglalkoztatja a holokauszt-emlékévvel kapcsolatban: hozhat-e ez bármilyen formában szavazatokat a 2014-es országgyűlési választásokon, illetve az antiszemitáknak adott engedmények kiváltanak-e akkora nemzetközi felháborodást, ami már kellemetlen lehet, mert zavarja őket a lopásban. A hazai felháborodás nyilván érdektelen, mert egyrészt nincs ilyen, vagy csak elszigetelten, a Facebookon és a marginális demokratikus médiumokban hőbörögnek az érzékenyebbek, másrészt mikor zavarta ezt a kormányt bármilyen hazai felháborodás, ha a közvélemény-kutatások visszaigazolták, hogy bármit megtehet a magyarokkal?!
Nem lehet elégszer hangsúlyozni: a jellemtelenség nem azonos a nácizmussal vagy antiszemitizmussal, hiszen ha Orbán Viktor liberális programmal maradhatna a hatalomban, akkor reggelre liberális lenne, ha pedig a Habsburg-restaurációval, akkor saját kezűleg vinné Bécsbe a szent koronát.
Kétségtelenül visszatetsző lehet egyeseknek, ha a hatalom fontosabb az igazságnál, de ez a visszatetszés kontrollálható, mivel a magyar lakosság jelentős (meghatározó) része simán eladja a lelkét, ha 6 százalékkal csökken az áram ára. 10 százalékért a gyermekét is átpasszolja, a 15 százalékba pedig lehetőleg ne gondoljunk bele.”