„Most a választópolgárok által 2010-ben az országgyűlésbe küldött képviselőkön a sor. Törvénnyel, visszamenőleg kell szabályozni a hibás kölcsönszerződéseket. Erre a Ptk. 226. paragrafusa és az Alkotmánybíróságnak a banki hitelszerződésekre vonatkozó, 32/1991-es határozata is megadja a feljogosítást a törvényhozó hatalomnak.
A törvénynek garantálnia kellene a felek egyenrangúságát és a szolgáltatás-ellenszolgáltatás arányosságát! Mindenképp meg kell szüntetni a banki erőfölénnyel való visszaélést, és tisztességesen biztosítani a kölcsönt adó és a felvevő közötti arányos elszámolást!
Nem tűrhetjük, hogy a nép többsége által választott hatalom bármelyik ága függetlenítse magát a civil társadalmi kontrolltól. A nyomozó hatóságok, és különösen a bíróságok munkája minősíti a demokráciát, ők függetlenek a törvényhozó és a végrehajtó hatalomtól. De nem lehetnek függetlenek a társadalomtól, amely megbízta őket, és amely a civil kontrollon keresztül hallatja hangját. Ez a hang pedig egyre hangosabban üzeni: bár a lusztrációs törvény huszonöt éve tartó szabotálása lehetővé tette az 1989 előtti rendszer híveinek beépülését az igazságszolgáltatás és az állam intézményrendszerébe, ezt az állapotot mégsem tekinthetjük véglegesnek.”