Nacionálpopulizmus

„Számosan törték már azon a fejüket, hogyan lehetséges, hogy miközben a jelenlegi kormány folyamatosan dönti romba a rendszerváltás után nagy nehezen kiépített magyar jogállamiságot és a válság után 2010-re nagy nehezen rendbehozott magyar gazdaságot egyaránt, a kormánypárt mégis folyamatosan és fölényesen vezet valamennyi közvéleménykutatásban. Sőt: annak ellenére vezet, hogy általában a lakosság, s ezen belül számos jelentős csoport életkörülményeit rontotta, vagy materiálisan, vagy morálisan, mondjuk a hajléktalanoktól a tanárokig. Ennek mindössze annyi lett az eredménye, hogy nagyjából a kormányzás félidejében jó darabig romlott a kormány tevékenységének megítélése, s nőtt azoknak a száma, akik szerint az országban rossz irányba mennek a dolgok.

Az idén azonban megfordult ez a trend is: a kormány tevékenységének és az ország perspektívájának megítélése is javulni kezdett, nagyjából a rezsicsökkentések folyamatának megindításával párhuzamosan. Ebből eléggé világosnak tűnik tehát, hogy itt elsősorban és alapvetően egy demagóg populista intézkedéssorozat teszi meg a hatását, azonban mégsem egyszerűen erről van szó. A rezsicsökkentés csak mintegy szimbolikusan összesűríti magában azokat a tényezőket, amelyeken a jelenlegi kormány nagy, illetőleg a jelenlegi ellenzék nem elégséges népszerűsége alapszik. Ez a három tényező: a kapitalizmusellenesség, az előbbiből következő liberalizmusellenesség, az utóbbiból következő nyugatellenesség, s végül mindezek összefoglalása és kvintesszenciája: a provinciális és gravaminális magyar nacionalizmus.”