Magyar migránsok

"akinek a szempontjai között az első öt között nemcsak az anyagiak szerepelnek, ..." Ezt kellett volna ismetelgetni az elkurtuk idejeben. Mikor tokrevertek a magyarsagot a beimportalt zsidok. A Gyrucsany frissibe megigerte mar, hogy eltorli a kulhoni magyar allampolgarsagot, es az ocska Magyar Nemzet koronajat vissza teteti a pincebe. Mindenki megfizet a maga modjan a magyar haza elkovetett buntettei ellen. Isten majd gondoskodni fog rola.

Nagyon nagy a kísértés arra, h. az ember a véleménye megalkotásakor pl. a kivándorlásról, saját magából, a saját körülményeiből általánosítson, de ez hiba. Friss azért menne el, nyilván, mert nem tetszik neki az Orbán kormány, ez a kormány feltehetőleg nem támogatja a piac helyett az ezt megelőzően megtámogatott kommunista hangú lapokat. Az elmenetel érzelmi következményeit tekintve különben nehéz dolog. Kinn nem lesznek sem közeli, sem távoli rokonok, magyarul beszélő barátok. A gyermekek nyelv vesztése még akkor is, ha a családban magyar marad a "munkanyelv", megindul. Sem az otthon maradt nagyszülők oda, sem a kiköltözött fiatal család ide nem tud többé segíteni egymáson. Ha nagy a távolság nem lesz többé közös Karácsony, közös ünnepek. Hogy kinn mi van, az eléggé közismert, jól szervezett és jól fizetett munka, nem álom többé a tágas lakás, a jó kocsi, a rendes berendezés. Nem kíván a társadalom lehetetlent, 4 gyermek mellett nem muszáj teljes állásban dolgozni, amíg a gyermekek kicsik, egy jövedelemből is el lehet boldogulni. Itt megoldhatatlan problémák halmozódnak. A legcsúfabban leszerepelt társaság visszatérése sem reménytelen az ország vezetésébe. Fellazultak a normák, elmosódott az igazság és a szemenszedett hazugság közötti határ, a szegényeket igyekszenek kijátszani a jobban keresők ellen. A kisiskolások fele egy velejéig hamis szociálpolitika következtében egy népes, civilizálatlanságig tanulatlan réteg szülötte, a felzárkóztatásukhoz szükséges pénzt az amúgy katasztrofálisan rosszul fizetett, valóban kizsákmányolt még munkával rendelkezőknek kell megkeresni, úgy, hogy a kedvezményezettek jogai természetesek, a kötelességei viszont a számos megélhetési jogvédő által emberi méltóságot sértőnek vannak beállítva. Ezek itt az igazi problémák, Friss úr, nem beszélve a kiárusított, eladósított ország többi gondjáról! Hol a Malév? Hol a cukoripar? Elment megkeresni a Ganz Mávagot, meg az arab valuta váltókat a Váci utcában? Hogyan praktizálhatnak még a zsebszerződéseket gyártóm ügyvédek? Ki hagyta ezt a sok jó kis joghézagot?

Bemásolt en oldal a következő fájl HTML-változata: http://www.esza.hu/document/download/id/2041. A G o o g l e automatikusan létrehozza a dokumentumok HTML-változatát a web feltérképezése során. Migrációs folyamatok Magyarországon Kováts András A magyar bevándorlás jellegzetességei Európai összehasonlításban kevesebb bevándorló (stock és flow adatok) A bevándorlók döntően a szomszédos európai országokból érkeznek A bevándorlók többsége magyar nemzetiségű Nincsenek nagy bevándorló közösségek A külföldi állampolgárok fővárosi koncentrációja 4.38 74,344 1,702,300 Budapest 3.38 98,001 2,897,300 Közép- Magyarország 1.74 174,697 10,045,400 Magyarország Külföldiek aránya Külföldi állampolgárok Teljes lakosság Bevándorló gyerekek 0 0 3 Egyéb 95.6 263 275 Ismeretlen 4.0 9 224 Hontalan 12.5 28 224 Óceánia 15.0 3 337 22 356 Ázsia 11.3 403 3 557 Amerika 8.8 168 1 913 Afrika 6.5 9 572 146 145 Európa 7.9 13 780 174 697 Összes külföldi % 0-14 éves Teljes népesség Származás A Magyarországon élő külföldi állampolgárok Viszonylag állandó összetétel (romániai többség, a romániai és ukrajnai migránsok száma kissé növekszik) 95 és 2006 között idősödő populáció: a 30 év alattiak aránya jelentősen csökkent, az 50 év felettiek aránya növekedett A nők aránya kissé meghaladja a férfiakét, és ez a különbség növekszik A migrációt megelőző aktivitás alapján a külföldiek közt magas a szellemi munkát, és alacsony a betanított munkát, vagy segédmunkát végzők aránya A 2001-es népszámlálás alapján: magasabban iskolázottak mint a magyar állampolgárok Idegenrendészeti nyilvántartás: tartózkodási engedély kérvényezése főként munkavállalási céllal: 1. munkavállalás (50-60%) 2. családegyesítés (13-23%, 2002 és 2007 között növekszik) 3. tanulás (10-17%) 2001-es népszámlálás és survey kutatások: foglalkoztatottságuk magasabb, munkanélküliség alacsonyabb mint a teljes népességben. De: az engedéllyel munkát vállalók munkarő-piaci helyzete lényegesen rosszabb, mint a huzamosan Magyaroszágon tartózkodóké A migránsok munkaerő-piaci helyzete Főbb bevándorló csoportok Az etnikai migránsok – a határon túli magyarok A magyar nemzetiség szerepe a migráció kialakulásában: Kibocsátó társadalomban etnikai elnyomás a többség részéről – jellemzőbb a 90-es évek elejéig A magyar nemzetiség mint erőforrás (nyelvismeret, kapcsolatok, helyismeret, információhoz való hozzáférés) A magyar nemzetiség mint szimbolikus erőforrás (jogi kategóriák, befogadó társadalom attitűdjei) A határon túli magyarok I – A bevándorlási engedélyt kapott migránsok egy kutatás példáján A KSH 2002-ben kérdőíves felmérést végzett Integrációs modell: a migráns népesség bizonyos főbb jellemzői szerint hasonlóvá válik a befogadó társadalomhoz Munkaerő-piaci helyzet: a magyarországi érkezést követően azonnali munkavállalás a többség azonos státusú munkát végez, mint a migráció előtt Társas beilleszkedés: kiterjedtebb kapcsolathálók, inkább Magyarországon született barátok, ismerősök Pszichés beilleszkedés és önazonosság: elégedettebbek mint a magyarországi populáció Kettős kötődés A határon túli magyarok II – A vendégmunkások Transznacionális migráció modellje: a migránsok mind a kibocsátó mind pedig a befogadó társadalommal szoros kötődéseket tartanak fenn Biró A. Zoltán, Jon Fox, Pulay Gergő erdélyi építőmunkások körében végeztek megfigyeléseket Időszakos migráció, etnikai hálózatok mentén Munkaerőpiaci egyenlőtlenségek, marginális, bizonytalan helyzet Társas elszigeteltség (munka, szállás, szabadidő) A befogadó közegtől való elhatárolódás az önazonosságban A Magyarországon élő kínaiak Nyíri Pál kutatásai Transznacionális migráció: nagyfokú mobilitás, szoros kapcsolatok Kínával Nyugat-Európával szemben Kelet-Európában kereskedelem Etnikai hálózatok: információ, tőke, munkaerő A kínai migránsok társas, kulturális életének legfontosabb helyszíne Történeti áttekintés: 1990 és 94 között 30.000-40.000 kínai élt Budapesten A ’90-es évek vége óta 10.000 körül van a számuk, sokan a környező országokba költöztek Magyarország regionális elosztóközpont maradt 80%-uk Budapesten, ezen kívül Szegeden, Nyíregyházán él A menekültek ICCR és BÁH kutatásai Nyelvismeret: 50% legfeljebb alapfokon, 25% tökéletesen beszél magyarul Munkaerőpiaci helyzet: megkérdezettek 27%-a foglalkoztatott, harmaduk csak alkalmi 75%-ának munkája nem felel meg a végzettségének Társas kapcsolatok: Kényszermigráció – érkezéskor családi, baráti, ismerősi kapcsolatháló hiánya Diszkrimináció Megkérdezett háztartások 75%-ban csak menekültek élnek

Mint mindíg,most is teljesen tájékozatlan vagy Friss elvtárs.Az a gyanúm te még egy magyar migrásssal sem beszéltél. Csak azt nem értem ezzel a bóvli kategóriával,hogyan lehetsz újságíró.Ja, a Népszabadságnál?Ott igen!