„Bede Márton tényleg mondott valamit. Kábé ezt: ő hisz a büdös sertéstelep szükségességében, de nem rajong érte. Vagy : együtt kell élnie ezzel a rokonnal, bár nagyon nem szereti. Igaz, hisz benne, bízik benne, vagy inkább szeretne hinni, de nem nagyon megy. Azért nem megy, mert disznóságnak (»sertéstelep«) látja valójában. Mégis kell neki a kapitalizmus, mert van haszna. Kell a pénz, a haszon (»kolbász«), de azért csak az orrát befogva tudja elviselni a profit bűzét.
Bede ennek alapján olyan kommunistának tűnik, aki szabadság- és piacpárti öltönyt visel, mert a profit azért az kell. A rajongással van a legnagyobb baja. Mit is jelent neki a rajongás? Nekem úgy tűnik, Bedének az a rajongás, amikor valaki elvből pártol valamit, nem csupán a kolbász miatt. Az rajong szerinte, aki lelkes, akinek csillog a szeme, amikor egy olyan dologról beszél, amivel egyetért. Bede nemigen tesz itt különbséget vakhit és elvhűség között, ez neki egyre megy.”